A növekedési versenyképességi listán két éve még a 29. helyen álló Magyarország tavaly a 33. helyre csúszott (ebből kéthelynyi veszteség onnan ered, hogy két, korábban nem elemzett ország, Málta és Luxemburg is felkerült a listára). A tavalyi 33. helyről az idén formailag a 39-re került Magyarország, a besorolás romlásából azonban háromhelynyit az magyaráz, hogy a tavaly még nem elemzett Ciprus, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek idén hazánk előtt jutott be a listára.
Javította Magyarország megítélését a technológia alkalmazására irányuló készség, e tényező alapján öt hellyel került volna előbbre. A makrogazdasági körülmények és irányzatok (államháztartási deficit, megtakarítási ráta, infláció, valutaárfolyam és az állami pazarlás megítélése) azonban jelentősen rontotta a növekedési versenyképességre vonatkozó általános megítélést.
Az EU új tagállamainak sorában Észtország besorolása a tavalyi 22.-ről a 19.-re javult. Ugyancsak Magyarország előtt van Málta, Szlovénia és Litvánia. Hazánk megelőzi ugyanakkor Csehországot, Szlovákiát és Lettországot. Lengyelország 12 helyet visszaesve idén csak az 57. a rangsorban. Olaszország (a politikai intézményi rendszer zavarai miatt) nyolccal hazánk mögött áll a növekedési versenyképességi index által kifejezett rangsorban.