Pangó házban vagdalkoztak a jegybanktörvényről

Az Országgyűlés kedden kezdte el a jegybanktörvény módosító indítványának általános vitáját. A téma eddigi megítéléséhez mérten meglepően kevés képviselő tartózkodott a teremben, a pénzügyminiszter nem volt jelen, miközben a jegybank elnöke a helyszínen szemlélte a vitát. A kormánypárti képviselők egyértelműen jelezték, hogy Járai Zsigmond MNB-elnök személyével, politikai múltjával és hovatartozásával van problémájuk. Az ellenzék ezzel szemben azt kifogásolta, hogy a kormányzat a törvény módosításával a forintot akarja gyengíteni, és a jegybank feletti hatalmat akarja átvenni. A vita inkább politikai, mint gazdasági jellegű volt - az [origo] tudósítása.

A mellékelt illusztráció pontosan mutatja, milyen érdeklődés övezte az Országházban kedden röviddel dél után megkezdett általános vitát a jegybanktörvény módosításáról, amelyet három kormánypárti képviselő kezdeményezett. Az elmúlt hetekben a gazdasági szereplőket komolyan foglalkoztató, politikusok között heves vitákat kiváltó kérdés megvitatásán a pénzügyminiszter nem jelent meg, pangott a kormányoldal - volt olyan fél óra, hogy összesen két szocialista képviselő ült a teremben -, de ellenzéki oldalról is igen kevesen érkeztek a parlamentbe.

Az indítványt benyújtó egyik képviselő, az MSZP-s Göndör István expozéjában a nemzetközi jegybank gyakorlatról beszélt. Elmondta: képviselőtársaival azt akarják elérni, hogy növekedjen a külső szakértők száma, akik a döntésekben a kellő szuverenitást biztosítani tudják az árstabilitást. "Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy a bank menedzsmentje lényegesen különüljön el a Monetáris Tanácstól. Javaslatunk szerint a tanács tagjainak kinevezésében jogot kap a miniszterelnök, és ezzel szakítunk azzal az Európában egyedülálló gyakorlattal, hogy jelölési joga kizárólag a jegybankelnöknek van", mondta a képviselő.

A kormányt képviselő Katona Tamás pénzügyi államtitkár a benyújtott javaslatot tárgyalásra alkalmasnak találta. Az, hogy a Monetáris Tanács létszáma az EU-ban általánosan érvényes szintre emelkedik és hogy a miniszterelnök is jelölhet tagot, csak pozitív változás, mondta az államtitkár, aki szerint a jogi függetlenség így tartalmi függetlenséggel is kiegészül, és javul a monetáris politika döntéshozatali mechanizmusa. Az Európai Központi Bank elnökének véleményével kapcsolatban elmondta: amint az rendelkezésükre áll, áttanulmányozzák, és véleményt alkotnak róla.

Az ellenzék oldaláról Varga Mihály fideszes képviselő, volt pénzügyminiszter tartott tízperces felszólalást. A politikus szerint a látszólag apró módosítás mögött a forint gyengítésének kísérlete áll. A módosítás miatt könnyen lehet, hogy kevesebbet ér majd a nyugdíj, kevesebb lesz a fizetés, kevesebbet ér majd az ingatlan, és leértékelődnek a vállalati tulajdonok is - mondta Varga Mihály.

Folyamatosan gyengébb forintot követel a kormány, és ezt úgy képzelik el, hogy a jegybank csökkenti a kamatot, vagy máshogy avatkozik be, mondta Varga Mihály, aki szerint a sáveltoláskor lehetett tapasztalni, mi történik: gyengébb lett a forint, magasabbak lettek azonban a kamatok. A kormányzat a politikus szerint gyengébb forinttal támogatni szeretné az exportáló cégeket, amelyek kétharmada azonban nem magyar vállalat, számukra így nem az árfolyam a lényeg, hanem az adók és a bérköltség. A javaslat növekvő inflációval javítaná a költségvetés helyzetét, ugyanúgy, mint Bokros pénzügyminisztersége idején, mondta Varga Mihály. A privatizációra kínált közvagyont is olcsóbbá tenné a gyenge forint, közölte a volt pénzügyminiszter.

Politikai csatározás a forintgyengítésről és a függetlenségről

Mindkét felszólalást követően heves politikai vita következett, amelyben az ellenzék technikai hibára hívta fel a figyelmet, amely szerint az MNB-vel nem egyeztetett a három képviselő, mielőtt benyújtotta az indítványt. A kormánypárt szerint ezt nem is kellett megtenniük. Az ellenzék ezenkívül az alkotmány és a jegybank függetlenségének durva megsértéséről beszélt. Fónagy János fideszes képviselő elmondta: a gazdasági bizottságban 15-13 arányú szavazás volt az indítványról, ami magáért beszél. "A hatalmon lévő kormány einstandolni akarja az országot, militarizálni szeretnék a magyar gazdaságot, ez pedig 'utánunk az özönvíz' hangulatot fog hozni", mondta a képviselő. A jelenlévő kormánypárti képviselők gyakorlatilag elismerték, hogy (a jelen lévő, de fel nem szólaló) Járai Zsigmond politikai hovatartozásával van problémájuk, amit korábban a kormányszóvivő cáfolt. Kórodi Mária SZDSZ-es képviselő elmondta: a jegybank függetlensége már akkor sérült, amikor Orbán Viktor kinevezte Járai Zsigmondot. Most a kormányzat az egyensúlyi helyzetet próbálja helyreállítani, mondta a politikus. Az MSZP-s Faragó Péter hozzátette: az ellenzék azt a függetlenséget védi, ami nem létezik. "Ma a jegybank elnöke azt tesz, amit akar, és mindenféle kontroll nélkül teszi azt, amit tesz", mondta a képviselő.