GKI: csökkenő infláció, javuló egyensúly

Vágólapra másolva!
Folytatódik a gazdasági növekedés, ennek üteme azonban kissé lassul. Csökkent az ipari termelés, de az infláció érezhetően mérséklődik, az egyensúly javulni fog - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzéséből.
Vágólapra másolva!

A magyar gazdaság az EU-nál továbbra is 2 százalékponttal gyorsabban fejlődik, az új uniós tagok közül azonban egyike a leglassúbbaknak. A magyar ipar termelése az idei első félévi 10 százalék feletti ütem után júliusban és augusztusban csak 5 százalék körüli mértékben emelkedett. A lassulás megfelel az európai tendenciáknak, a 25 tagú Európai Unió egészében már harmadik hónapja csökken az ipari termelés üteme. Ez főleg a régi tagállamokra vonatkozik, de hasonló a helyzet számos új tagországban is. Ugyanakkor az exportorientált magyar ipari fejlődés lassulásához feltehetőleg hozzájárult az erős forint, továbbá a magas bázis, mivel az élénkülés tavaly nyáron kezdődött meg. Biztató, hogy a feldolgozóipar rendelésállománya magas, termelékenysége gyorsan növekszik, az energiafelhasználás pedig - igaz, részben időjárási okok következtében - elmarad a tavalyitól.

Az építőipar gyorsan, bár szintén lassulva növekszik. Szerződésállománya - főleg az útépítésekre vonatkozóké - azonban 50 százalékkal magasabb a tavalyinál. A mezőgazdasági termékek felvásárlása az első nyolc hónapban mintegy 10 százalékkal kisebb volt a tavalyinál. Az idei nagy gabonatermés hatása csak az év hátralevő részében illetve jövőre fog megmutatkozni.

Visszaesett a kiskereskedelem is

A kiskereskedelmi forgalom 6 százalék feletti növekedési üteme magas, azonban némi lassulás itt is megfigyelhető. Különösen a gépkocsik értékesítése lassult le, az első félévi kétszámjegyű növekedés után mintegy 2 százalékra. Ez a reálbérek stagnálása mellett teljesen érthető, sőt inkább az a figyelemre méltó, milyen nehezen mond le vásárlási céljairól a lakosság. A fogyasztási hitelek állománya június végén mintegy 25 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, s dinamikája az év során alig csökkent. Az idei első nyolc hónapban a felvett fogyasztási hitelek 40 százaléka devizahitel volt, ami a magas forintkamatokhoz viszonyítva kicsiny árfolyam-kockázat következménye.

Csökkenő infláció

Az áremelkedés üteme szeptemberben érezhetően, 6,6 százalékra csökkent. Ez 1 százalékponttal volt alacsonyabb a májusi csúcsnál s több mint fél százalékponttal az augusztusinál. A tovább csökkenő infláció, az erős forint és a javuló államháztartási pozíció hatására az év során további jegybanki kamatcsökkentés valószínű, az év végére 9,5 százalék körüli alapkamat várható.

Az export euróban számolva kissé gyorsabban nő, mint az import. A cserearányok - főleg az olaj, de más nyersanyagok magas ára miatt - az első nyolc hónapban kb. 1 százalékkal romlottak. A külső hiány hasonló lesz a tavalyihoz, de a GDP-hez viszonyítva csökken, s finanszírozásában jelentősen nagyobb lesz a beáramló tőke szerepe - derül ki a GKI elemzéséből.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről