Jövőre 57 ezer forint a minimálbér

Megegyezett pénteki ülésén az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) az 53 ezer forintos minimálbér 57 ezer forintra emeléséről, illetve arról, hogy 6 százalék bruttó keresetemelést javasol az ágazati és vállalati bérmegállapodásokhoz.

Wittich Tamás, a munkavállalói oldal szóvivője elmondta: a szakszervezetek között nem volt konszenzus az 57 ezer forintos minimálbérrel kapcsolatban, de a megegyezés érdekében az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége nem jelentett be vétót. Az autonómok ragaszkodtak az 57.500 forintos minimálbérhez.

A szakszervezeti igénynek megfelelően sikerült megegyezni abban, hogy szeptember 15-ig értékelik, hogy miként teljesül a versenyszférában a keresetemelési ajánlás. Amennyiben az országos gazdasági teljesítmény, az infláció és más mutatók tényszámai miatt nem valósulhat meg az ajánlott keresetemelés, az OÉT-ben tárgyalásokat folytatnak a megoldás érdekében.

A szakszervezetek arra is igényt tartottak volna, hogy már most figyelmeztessék a megállapodásban az ágazati és vállalati béregyezségek szereplőit, a lehetséges változásokra, hogy a jelenleg megkötendő egyezségek adjanak lehetőséget egy újabb ajánlás figyelembevételére. Ezt a kitételt a munkaadói és a kormányzati oldal nem tartotta indokoltnak, s végül a kompromisszumok alján ez nem került be a megállapodásba.

Ugyancsak kimaradt a megállapodásból azon szakszervezeti igény teljesítése, hogy a helyi munkavállalói érdekképviseletek kapjanak véleményezési jogot a normarendezéseknél. Ezt azért tartották fontosnak a szakszervezetek, hogy a munkahelyeken normarendezésekkel ne lehessen kibújni a kötelező minimálbéremelés alól. Ugyanakkor a munkaadói érdekképviseletek késznek mutatkoztak arra, hogy az OÉT munkajogi szakbizottságában tárgyaljanak e kérés megvalósíthatóságáról. A pénteki megállapodásba pedig azt vették be, hogy az OÉT javasolja az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek a minimálbérre vonatkozó előírások betartásának kiemelt ellenőrzését.

A szakszervezetek azt is szerették volna elérni, hogy a helyi munkavállalói érdekképviseletek kapjanak véleményezési jogot a rendes felmondások esetében, ezt a kérést a munkáltatók nem tartották teljesíthetőnek és a kormány sem nevezte szerencsésnek. Végül ez nem került be a megállapodásba. Szakszervezeti igény volt, hogy a megállapodás utaljon a bruttó béremeléssel elérhető reálkeresetpozíció-javulásra. Ez bekerült a megállapodásba, miszerint a különféle országos gazdasági mutatók alapján a reálkeresetek 3-4 százalékos javulása lehetséges.

A megállapodás felsorolja a tárgyalások alapjául szolgáló 2005-ös országos gazdasági mutatókat, így a GDP 4 százalékos javulását, a foglalkoztatás 0,5-1 százalékos bővülését, a termelékenység 3-3,5 százalékos javulását, a fogyasztói árszínvonal éves átlagban 4,5 százalékos emelkedését, illetve azt, hogy a személyi jövedelemadó-változás 2 százalékponttal javítja a nettó, illetve a reálpozíciót.

A megállapodás része a kormányzati oldal által vállalt, az adó- és járulékszabályokban érvényesített tehercsökkentések felsorolása. Így többek között a melegétkeztetésnél az adómentesen nyújtható hozzájárulás 6 ezer forintról 8 ezer forintra, hideg étkeztetésnél a 3,5 ezer forintról 4 ezer forintra emelése, valamint, hogy az átalányadó értékhatára általában 4 millióról 8 millióra, kereskedőknél 22 millióról 40 millió forintra emelkedik.

A munkaadók ugyanakkor nem fogadták el, hogy bekerüljön a megállapodásba az egészségügyi hozzájárulás csökkentésére tett kormányzati engedmény. Indoklásuk szerint ők nem voltak elégedettek azzal, hogy 2005. november 1-jétől 1.200 forint helyett csak 1.500 forintra emelte a kormány az egészségügyi hozzájárulás csökkentését, így ezt az engedményt nem tartják a megállapodás részének.

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége úgy írta alá a megállapodást, hogy fenntartotta különvéleményét, miszerint a minimálbért legalább 57.500 forintra kellett volna emelni.

A 2005. évi bérajánlásról szóló megállapodást a Kormány nevében aláíró Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szerint "reális, a magyar gazdaság versenyképességét megőrző, józan kompromisszum jött létre a felek között".

A foglalkoztatási tárca szerint a miniszter nem tulajdonított annak különös jelentőséget, hogy a megállapodást csak a nyolcadik tárgyalási forduló hozta meg, mondván: "a legtermészetesebb dolog, hogy az érdekegyeztetés során a felek igyekeznek a lehetséges legjobb végeredményt elérni és olyan kompromisszumokat kötni, amelyekkel a tárgyalások végén nem válnak hiteltelenné.

A miniszter szerint a "létrejött megállapodás igazodik a magyar gazdaság fejlődéséhez, lehetővé teszi, hogy az eredményeket azok élvezzék elsősorban, akik azt előállítják. A Kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók azt szeretnék, ha jövőre a fizetésemelések megállapításakor a szakmunkások jutnának nagyobb előnyhöz, Magyarország jövője ugyanis leginkább a tudáson és a magas szintű szakképzettségen múlik."