A csatlakozás után a külföldi beruházók nagyobb bizalommal tekintenek Magyarországra, a magyarországi beruházási lehetőségekre. Jellemző az, hogy a privatizációs ügyletek és a zöldmezős beruházások után egyre jelentősebb méreteket ölt a magyarországi versenyképes cégek felvásárlása is - mondta Robert Stöllinger, a magyarországi KPMG ügyvezetője.
Robert Stöllinger szerint a kelet-európai régiót tekintve elmondható, hogy ma már nem Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó kulcsa, emellett a helyi iparűzési adó, a magas áfakulcsok, a jelentős tb- és más típusú járulékterhek nem javítják az ország versenyképességét.
László Csaba volt pénzügyminiszter, a KPMG adópartnere kiemelte, hogy összességében egymás hatásait mérséklő változásokat hoznak az új adójogszabályok a vállalkozások, illetve a magánszemélyek életében. A volt pénzügyminiszter kedvezőnek mondta, hogy a társasági adó alapjából a fizetett helyi adó 25 százaléka helyett már 50 százaléka vonható le jövőre, de szerinte hosszú távon szükséges a helyi adó rendszerének átfogó reformja, hogy növekedjen az ország versenyképessége.
A volt pénzügyminiszter szerint a magyarországi vállalkozások esetében a helyi iparűzési adó az egyik legnagyobb teher, a vállalkozóknál szektortól függően átlagosan a vállalati nyereség 20 százalékát is elviheti ez az adófajta.
Az új banki különadóval kapcsolatban László Csaba emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi méretű pénzintézeti csoportok megtehetik, hogy az unión belül átcsoportosítják egyes üzleti tevékenységüket. László Csaba szerint a hitelintézetek, illetve a pénzügyi vállalkozások egy része vagy költségcsökkentéssel, vagy a banki adó terheinek ügyfelekre áthárításával próbálja megőrizni nyereségmutatóit a következő időszakban.