Magyarország és az Európai Unió gazdaságának is óriási károkat okoz a szellemi tulajdonjogok megsértésének terjedése és a kalózkiadványok növekvő száma. Az unió külső határain elfogott hamisítványok száma 1998 és 2002 között 800 százalékkal nőtt, és az ehhez kapcsolódó feketekereskedelem már meghaladja a 2 milliárd eurót.
Nemzetközi szervezetek becslése szerint a teljes világkereskedelem 3-9 százalékát teszi ki a hamisítványok kereskedelmi forgalma, ami mintegy 120-370 milliárd eurót jelent éves szinten. Egy 1997-es felmérés szerint a szellemi tulajdonjogok bitorlása mintegy 200 ezer munkahely elvesztésével járt Európában.
A vám- és pénzügyőrség szerint egyre több hamis ruházati termék készül Magyarországon is; idén már több százmillió forint értékben foglaltak le ilyen hamisítványokat.
A magyar filmipar a becslések szerint 6 milliárd forint forgalomtól esik el az illegális filmek internetről való letöltése és azok terjesztése miatt. A mintegy 8 milliárd forint forgalmat bonyolító magyar zeneiparnak pedig mintegy 3 milliárd forint kárt okoztak tavaly a hamis zenei CD-k készítői - derül ki a Mahasz becsléséből.
A csengőhang-értékesítésnél - emelt díjas sms-ben - a bevételen a telefontársaság és a szolgáltatást nyújtó tartalomszolgáltató megosztozik, a szerzők, előadóművészek és egyéb jogosultak a profitból többnyire egyáltalán nem részesednek.