Az elemzés egyetlen, már eladott vállalat esetében sem sürgeti a privatizáció visszafordítását, de azt leszögezi, hogy a legnagyobb olaj- és fémipari, illetve energetikai cégek magánosításakor történt törvénysértések miatt az oroszországi privatizáció nem vezetett a szociális piacgazdaság kialakulásához, mint Európa más államaiban.
A számvevőszék szerint a privatizációs ügyek jogszerűségét bíróságoknak kellene vizsgálniuk, de az egyes cégek feletti állami tulajdont csak a törvénytelenségek bizonyításával lehetne helyreállítani. Ebben az esetben a bíróság elrendelhetné a feltétel nélküli visszaállamosítást, vagy a pótlólagos kompenzációt abban az esetben, ha az eladásnál túlságosan alacsony áron kelt volna el az adott vállalat.
A számvevőszék négy konkrét vállalatot - a Jukoszt, a Lukoilt, a Szurgutnyftyegazt és a Szidenako-t - nevezett meg, ahol gyanúja szerint áron aluli értékesítés történt. A számvevőszéki jelentésnek csupán egyetlen szépséghibája van, hogy az intézményt négy éve az a Szergej Sztyepasin vezeti, aki Borisz Jelcin elnöksége idején miniszterelnök is volt, és így beosztásánál fogva kapcsolatba kerülhetett a most kritizált privatizációs ügyletekkel - tudósít a Világgazdaság.