Az Eurostat továbbra is az államháztartási rendszeren kívül kezeli a magánnyugdíjpénztárakat, ami konzisztens a szervezet korábbi döntésével. Ez azt jelenti, hogy az oda történő befizetésekkel módszertanilag nem lehetne csökkenteni a hiányt. Ennek ellenére például Svédország és Lengyelország folyamatosan a korrigált számokat közli, ők az államháztartás részeként kezelik a magánnyugdípénztárakat.
Átmenetileg engedett az Eurostat
Egyfajta "kompromisszum" született: 2007 márciusig Svédországon és Lengyelországon kívül Magyarország, Dánia, Lettország és Litvánia is a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel korrigált adatokat közölhet, ugyanakkor a mostani elvek értelmében ezeket a korrekciós tételek az időszak lejárta után ismét növelik a deficitet. Ezután a túlzott deficit-eljárások megindításánál a magánnyugdíjpénztári befizetések nélküli értékeket veszik majd figyelembe. Ez csak akkor változhat, ha ténylegesen és tartósan módosulna a hiányszámítás módszertana. A lengyelek bíznak is ebben.
Mi az átmeneti periódus értelme?
Ha a következő mintegy 2 és fél év alatt ez a számbavétel tartós megváltozásához vezet, akkor könnyebb lehet a deficitkritérium teljesítése. Ha ilyen döntés nem születik majd, akkor csak egyfajta önbecsapás a hiány időleges csökkenése. Azokban az uniós tagországokban, amelyekben a nyugdíjpénztári korrekció érdemi segítséget jelentene, ott a hiány egyébként is jellemzően magas, és 2006 végéig a maastrichti kritériumok teljesítésére nincs reális esély. Ahol a magánnyugdíjpénztári befizetések nem okoznak problémát, ott jellemzően a hiány abszolút összegével sincs komolyabb gond. Emiatt feltételezhető, hogy valóságos könnyítést a mostani "engedmény" ebben a formában nem jelent.
Megjegyezzük, hogy az Eurostat fenti döntését az átmeneti periódusról még szeptember 23-án hozta. Információink szerint bizonyos részletekről november 5-én tájékoztatta a KSH-t az Unió statisztikai hivatala.