Januártól minden költséget tartalmaznia kell a THM-nek

Január 1-től minden három hónapnál hosszabb lejáratú lakossági kölcsönre - így a forint- és deviza alapú lakáskölcsönökre is - kötelező kiszámítani és közzé tenni a hitelek árának összehasonlíthatóságát szolgáló teljes hiteldíjmutatót (THM).

Jelenleg csak a fogyasztási hitelekre - köztük a személyi kölcsönökre és a gépjármű hitelekre - kötelező kiszámolni a THM-et. A kormány által a közelmúltban elfogadott rendelet szerint a THM-nek tartalmaznia kell a pénzügyi intézményeknek fizetett valamennyi költséget - így például a kamat mellett a kezelési költséget is. Az egyéb piaci szereplőknek fizetett költségek közül csak a fedezet értékbecslésének díját, a lakáskölcsönök esetében pedig a helyszíni szemlék díját tartalmazza a mutató.

A szerződés aláírása előtt azonban lehetővé kell tenni, hogy az ügyfél a THM számítása során figyelembe nem vett egyéb költségeket is megismerhesse, különösen a közjegyzői díjat valamint a kölcsön folyósításához megkövetelt biztosítási díj meghatározását és várható összegét - tartalmazza a rendelet.

A THM értékét egyenletes törlesztésű hiteltermékekre kell meghatározni, a lakástakarék-pénztárak esetében 5 éves futamidejű, 1 millió forintos, egyéb esetekben 20 éves futamidejű, 5 millió forintos lakáskölcsönökre. Az állami kamattámogatással nyújtott kölcsönöknél az állam által átvállalt összeget a támogatás jogszabályban meghatározott időtartamáig nem kell figyelembe venni a mutató meghatározásánál.

A szakaszosan, de előre nem meghatározható időpontokban folyósított kölcsönt a rendelet szerint úgy kell tekinteni, mintha az egész kölcsönt az első hitelfolyósítás időpontjában fizetnék ki, a helyszíni szemlék várható díját pedig az első hitelfolyósítás időpontjában.

Amennyiben a hitelintézet a lakáskölcsönt, illetve az ingatlanon alapított önálló zálogjogot egy jelzálog-hitelintézetnek adja el, az eladásig terjedő időszakot két hónapnak kell tekinteni a mutató számítása szempontjából. A gyakorlatban ez sokszor öt-hat hónapig is elhúzódik, ami jelentős többletköltséget okoz.

A deviza alapú kölcsönök esetében a hitel felvételekor és törlesztésekor alkalmazott eltérő átváltási árfolyamok még inkább megnehezítik a költségek összehasonlítását. Az új szabályozás előírja: a szerződésben rögzített THM számításánál a szerződés megkötését megelőző 10. napnál nem régebbi, a hirdetésekben szereplő mutató számításánál pedig a tárgynegyedévet megelőző hónap első munkanapján érvényes devizaárfolyamot lehet figyelembe venni. Ha a kölcsön folyósítása és a törlesztés is a kölcsön devizanemében történik, a forintban felmerülő költségeket a kölcsön devizanemében kell figyelembe venni.

A bankok most előszeretettel hirdetik hiteleiket a kamat mértékének vagy a törlesztő részletnek a kiemelésével. A rendelet kimondja: amennyiben hirdetésben szerepel a hitel kamata, bármilyen költsége vagy törlesztő részlete, a THM-et is fel kell tüntetni legalább ugyanakkora méretben és megegyező megjelenítéssel.

Az üzletszabályzatnak és ajánlattételnek feltűnő módon tartalmaznia kell a THM-et azzal a kiegészítéssel, hogy mértéke változhat, s értéke devizahitelek esetében nem tükrözi a hitel árfolyamkockázatát, változó kamatozású kölcsönöknél pedig a hitel kamatkockázatát.