Járai a módosítás ellen
Járai Zsigmond jegybankelnök a törvénymódosítás előtti vitában és azt követően is hevesen ellenezte a módosítást. Szerinte "szégyenletes törvényt fogadtak el, amely nagy károkat okoz majd az ország megítélése szempontjából". A jegybank jelenlegi elnöke abban bízik, hogy a törvény legfeljebb 18 hónapig lesz hatályban. "Bármilyen kormány jön majd, bízom abban, hogy megváltoztatja", mondta.Az Országgyűlés tavaly november 22-én elsöprő többséggel szavazta meg a sokat vitatott jegybanktörvény módosítását, a módosítás december 29-én lépett életbe. Az elfogadott törvény szerint a Monetáris Tanács létszáma kilenc főről legfeljebb tizenhárom főre bővülhet, a tagok kinevezésében pedig nagyobb szerep jut a miniszterelnöknek. A módosítás szerint a Monetáris Tanács tagja az MNB elnöke és alelnökei. Ennek megfelelően január 10-én elnökhelyettessé választották Auth Henriket, a jegybank alelnökét. A további tagok közül négy fő kinevezésére a javaslatot az MNB elnöke teszi meg, és ezt a miniszterelnök terjeszti a köztársasági elnök elé, amennyiben egyetért vele. A többi tag kinevezésére a miniszterelnök az MNB elnöke véleményének kikérésével tesz javaslatot a köztársasági elnöknek.
A jegybank döntéshozó testületének tagjai - az MNB elnöke, az alelnökök, valamint a felügyelőbizottság tagjai - megbízatásuk megszűnését követően három éven belül nem jelölhetők. Az MNB-törvény hatálybalépésekor a monetáris tanácsi tagsággal rendelkező MNB-alelnökök eredeti megbízatásuk lejártáig megőrzik a testületben betöltött tagságukat. A jegybank alelnökeit a monetáris tanácsi tagságért külön díjazás nem illeti meg, az elfogadott módosítás szerint.
A december 29-én életbe lépett jegybanktörvény-módosítás egy másik eleme értelmében a Monetáris Tanácsnak nyilvánosságra kell hoznia a kamatmeghatározó ülések jegyzőkönyvét, az addig szokásos jegybanki indokláson kívül. Ezt első alkalommal a december 20-i üléséről hozta nyilvánosságra az MNB.