Kisebb az adóelvonás az új tagállamokban

Jelentős eltérés van az EU új és régi tagállamai között az átlagos adóterhelés GDP-hez viszonyított nagyságát illetően, derül ki az Eurostat legújabb összesítéséből. A rekorder Svédország, ahol a gazdaságban egy év alatt létrejövő összes érték több mint felét vonja magához az állam. Magyarországon ez 39,2 százalék - írja a Bruxinfo.

Az adósságelvonás terén igen nagyok a különbségek az egyes tagállamokban - állapítható meg az Eurostat 2003-as adatsorából. Az abszolút rekorder Svédországban a gazdaságban egy év alatt létrejövő összes érték több mint felét ragadja magához az állam különféle adók, járulékok, illetékek és egyéb bevételek formájában (51,4 százalékát), a skála másik végén található Litvániában viszont alig több, mint feleekkora a ráta (28,7 százalék).

A magas adóterhelésű tagországok közé tartozik még Dánia (49,8 százalék), Belgium (48,1 százalék), Franciaország (45,7 százalék), Finnország (45,1 százalék) és Ausztria (44,8 százalék). Ezzel szemben az állam kevesebbet von el Lettországban (29,1 százalék), Szlovákiában (30,9 százalék), Írországban (31,2 százalék), Észtországban (33,4 százalék) és Lengyelországban is (35,8 százalék).

Az új tagállamokban jellemzően alacsonyabb az adóterhelés, mint a régiekben. Magyarországon az EU-átlagnál (41,5 százalék) valamivel csekélyebb az adóelvonási szint, 39,2 százalékos, ugyanakkor az új tagok között ez a második legmagasabb szint. Egyedül Szlovénia von el többet (40,3 százalék). A magyar adat magasabb adóterhet jelent a görög és a portugál rátánál is.

Az Eurostat adatai szerint 2003-ra 1995-höz képest lényegesen mérséklődött a közterhek magyarországi szintje a GDP-hez viszonyítva; akkor még 43,6 százalékot regisztráltak a brüsszeli statisztikusok. Eközben a régi tagállamok átlagos adóterhelési szintje gyakorlatilag változatlan maradt. Az adóelvonás mértékét az Eurostat az államháztartás teljes adó-, illeték- és járulékbevételeként határozza meg.

Hazánkban kiugróan magas a közvetett adók aránya

Ami az adóterhek szerkezeti megoszlását illeti, Magyarország (Ciprussal együtt) azzal tűnik ki a mezőnyből, hogy igen magas a közvetett (vagyis nem a jövedelemhez vagy a vagyonhoz, hanem a fogyasztáshoz, illetve a termékáramláshoz kötött) adók aránya. A közvetett adók hazánkban a teljes adóterhelés 42,3 százalékát képviselik, míg az uniós átlag csupán 33,8 százalék.

A közvetlen adók ezzel szemben Dániában, az Egyesült Királyságban és Finnországban igen magasak, meghaladják a 40 százalékot. Ezekben az országokban a személyi jövedelemadó jellemzően magas, Dániában például a legfelső kulcs 59 százalékos. Az Eurostat a közvetlen adókhoz sorolja még a társasági nyereségadót, a tőkenyereség-adót vagy a vagyonadót, a közvetett adókhoz pedig az áfán kívül a különböző fogyasztási adókat és az importvámokat. Szakértők szerint a közvetlen adók előtérbe helyezése főleg azokban az országokban ésszerű, ahol jó az adófizetési morál - ahol viszont tömegesen csalnak adót az emberek, ott célszerűbb a közvetett adókra helyezni a hangsúlyt.