A KSH jelentése szerint a lakásépítés elsősorban a fővárosban növekedett; az új lakások 23 százalékát Budapesten építették fel, és az új lakásépítési engedélyek egynegyedét is itt adták ki. Tavaly, az elmúlt évek tendenciájának megfelelően tovább nőtt az értékesítésre szánt vállalkozói lakások, ezzel együtt a többszintes, többlakásos építkezések aránya, és erősödött az építőipar szerepe a házilagos kivitelezéssel szemben.
Az építtetői kör módosulásával összefüggésben másfélszeresére nőtt az eladásra szánt új lakások száma 2004-ben, és feleannyi lakás sem épült bérbeadás céljára (660), mint az előző évben. A lakások egyharmada új, többszintes, többlakásos épületben, 7 százaléka lakóparkokban épült, ez utóbbi építési forma megháromszorozódott az utóbbi egy évben, derül ki a KSH jelentéséből.
Egyre kisebb lakások és üdülők épülnek
Folytatódott az építési szerkezet módosulása, tovább nőtt a kislakások aránya. Az új lakások közel egyharmada, Budapesten több mint a fele 60 négyzetméter alatti. Az átlagos alapterület 2004-ben 93 négyzetméter volt. A kivitelezésben egyre inkább meghatározóvá vált az építőipar, amely a lakások 63 százalékát építette, míg a lakossági házilagos kivitelezés részaránya 31 százalékos.
A jövőbeni építkezések a családi házak további visszaszorulását jelzik. Míg a 2003-ban kiadott új engedélyek szerint 16 százalékkal több lakást terveztek 3 és annál több lakásos épületben, mint egylakásosban, a 2004-es engedélyek alapján már 40 százalékos ez a többlet.
A 2004-ben 800 üdülőegység építését fejezték be, ami 13 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ugyanakkor 20 százalékkal több (1400) új üdülőegység építésére kaptak engedélyt, mint 2003-ban. Az üdülőépítésben is a mainál kisebb alapterület válik egyre gyakoribbá: a 2003-as engedélyek átlagosan 78 négyzetméteres üdülőegységekkel számoltak, a 2004. évi engedélyek szerint már csak 67 négyzetméter lesz az átlag.