A csütörtöki döntés előtt az elemzők egyetértettek abban, hogy az EKB továbbra sem követheti az amerikai Fed példáját, amely tavaly június óta már hatszor emelte, legutóbb február elején ismét negyed százalékponttal, 2,50 százalékra az irányadó napikamatát. A brit központi bank pedig 2003 novembere óta ötször emelte az alapkamatot, legutóbb tavaly augusztus elején, negyed százalékponttal 4,75 százalékra.
Az euróövezettel ellentétben ugyanis mind az Egyesült Államokban, mind Nagy-Britanniában viszonylag erős a gazdasági növekedés, és azt főleg a korábban túlfűtöttnek tartott lakossági fogyasztás és magánhitelezés miatt kezdték hűteni az ottani központi bankok.
Az euróövezetben azonban igen gyenge a fogyasztói bizalom, nem utolsósorban a nagy munkanélküliség miatt, és az EKB még jó ideig minden bizonnyal várakozni fog a gazdasági növekedés szilárdabb jeleire.
Az EKB igazgatótanácsának egyik tagja, Guy Quaden a héten így nyilatkozott, hogy "Európában alacsonyak, sőt nagyon alacsonyak a kamatok. Örökre nem maradhatnak ilyen alacsonyan. Ám a jelenlegi rövid távú euróövezeti inflációs és gazdasági növekedési kilátásokat tekintve, még bizonyára nem jött el az emelés ideje".
Kisebb növekedésre számít az EKB
Az Európai Központi Bank 1,2-2,0 százalékra lefelé módosította az idei euróövezeti GDP-növekedési becslését. Jean-Claude Trichet elnök csütörtöki sajtóértekezletén az euróövezeti inflációt az idei évre 1,6-2,2 százalék között, jövőre 1,0-2,2 százalék között valószínűsítette, a tavalyi 2,4 százalékos áremelkedési ütem után.
Három hónapja az EKB még 1,4-2,4 százalék között várta az idei GDP-növekedést, az idei inflációt pedig 1,5-2,5 százalék között. 2006-ra az EKB jelenleg 1,6-2,6 százalékos növekedést vár, a decemberi 1,7-2,7 százalék helyett.