Ötvenöt településen nincsen bolt

Tavaly évvégén 112 ezer gazdasági szervezet összesen 166,2 ezer kiskereskedelmi üzletet működtetett hazánkban. 2004-ben 24,9 ezer új bolt nyílt, 23,9 ezret zártak be, így a kiskereskedelmi üzlethálózat 0,6 százalékkal bővült. 2003 végéhez képest 40-ről 55-re emelkedett a kiskereskedelmi üzlettel nem rendelkező települések száma - közölte honlapján a KSH.

Tovább lassult a működő üzletek számának növekedése 2004-ben. 1999-ben még 6,5, 2000-ben 4,5, 2001-ben pedig 2,4 százalékkal nőtt a működő üzletek száma, 2002-től azonban a növekedési ütem 2 százalék alá csökkent. 2004-ben is az első negyedévben zárták be a legtöbb üzletet (többet, mint amennyi nyílt). A következő három negyedévben már növekedés történt, a legnagyobb mértékű a karácsonyi vásár idején.

2004-ben összesen 7 új bevásárlóközpont jelent meg a hazai üzlethálózatban, amely a 2003-as 2 új központ megnyitásához képest jelentős növekedést jelent. Szakáruházból 14 új nyílt, a 2003-as 8 után - derül ki a KSH adataiból.

Területi elhelyezkedés szerint továbbra is a közép-magyarországi régióban volt a legnagyobb a növekedés: az éves országos üzletszámbővülés 85 százaléka (819 kiskereskedelmi üzlet) erre a régióra jutott. Nőtt az üzletek száma 2003 végéhez képest az ország három keleti régiójában: Észak-Alföldön, Dél-Alföldön, valamint az észak-magyarországi régióban. Közép-Dunántúlon, Dél-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon viszont kevesebb üzlet működött az év végén, mint egy évvel korábban.

1 négyzetméterrel nőttek az üzletek

A községekben tovább csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma, míg Budapesten, valamint a városokban növekedés történt. A községekben működő kiskereskedelmi egységek száma 2004. december 31-én 2227-tel volt kevesebb, mint 2003 végén, ami 5,8 százalékos visszaesést jelent. Az előző év végéhez képest további 15 község üzlettel való ellátottsága szűnt meg, így 40-ről 55-re emelkedett a kiskereskedelmi üzlettel nem rendelkező települések száma egy év alatt.

Az országos kiskereskedelmi üzlethálózaton belül tavaly 24,8-ról 25,2 százalékra nőtt a könyv-, újság-, papíráru- és egyéb iparcikküzletek részesedése. Ezzel szemben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek aránya 30,9 százalékról 29,9 százalékra csökkent.

A tavalyi évben a kiskereskedelmi üzlethálózat összesített alapterülete 312 ezer négyzetméterrel 16,9 millió négyzetméterre emelkedett. Az alapterület növekedése 1,8 százalékos, míg az üzletszám bővülése csupán 0,6 százalékos volt, így az egy üzletre jutó átlagos alapterület nagysága tovább növekedett: 1 év alatt 100-ról 101 négyzetméterre.