Magyarország vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső bruttó hazai terméke 2002-ben elérte az uniós átlag 58,6 százalékát - derül ki egy egészében most közzétett uniós statisztikai kimutatásból. A szám mögött ugyanakkor rendkívül nagy regionális különbségek vannak. A legfejlettebb magyar régió, a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarország például 2002-ben (az eddigi utolsó rendelkezésre álló adat évében) mindössze 4 százalékkal maradt el az uniós fejlettségi átlagtól.
A második legtehetősebb térség, Nyugat-Dunántúl már csak az uniós átlag 61 százaléka közelében állt, míg a többi régió közül egyedül Közép- Dunántúl érte el az uniós átlagos GDP 50 százalékát (51,8 százalékot). A fejlettségi sorrendben negyedik Dél-Dunántúl 42,8 százalékkal, megelőzve Dél-Alföldet (40,4 százalék).
A két legszegényebb magyar régió Észak-Magyarország (37,3 százalék) és az Észak-Alföld (37,7 százalék) az uniós fejlettségi listán is a sereghajtók közé tartozik: a tíz legalacsonyabb GDP-vel rendelkező uniós régió között tartják nyilván őket. Észak-Magyarország hátulról a hatodik, az Észak-Alföld pedig hátulról a nyolcadik.
Az öt legszegényebb régió lengyel
Az utolsó öt helyet egyébként egytől egyig lengyel NUTS-2-es régiók bérelték ki. A legszegényebb uniós térség Lubelskie, ahol az egy főre eső vásárlóerő-paritáson mért GDP mindössze 32 százaléka az uniós átlagnak. Az utolsó tíz régió között hat lengyel, két magyar, egy szlovák van, továbbá Lettország, amely egyetlen statisztikai-tervezési régiót alkot.
Az unió 254 régiója közül 2002-ben 64 volt a 75 százalékos szint alatt, ami a strukturális alapokra való jogosultság referenciaértéke. Köztük 16 volt Lengyelországban, hét Csehországban, hat-hat Németországban és Magyarországon, öt Görögországban, négy-négy Franciaországban, Olaszországban és Portugáliában, három-három Spanyolországban és Szlovákiában, 1-1 Belgiumban, Nagy-Britanniában, Észtországban, Lettországban, Litvániában és Máltán.
Belső-London a leggazdagabb
Az egy főre jutó GDP alapján Belső-London volt 2002-ben az Európai Unió leggazdagabb régiója az uniós átlag 315 százalékával. Brüsszel 235 százalékkal a második, Luxemburg Nagyhercegség pedig 213 százalékkal a harmadik. A top tízben van még Hamburg, Ile de France, Bécs, Berkshire-Buckinghamshire, Bolzano autonóm tartomány, Stockholm és Felső-Bajorország.
Az egyetlen új tagállami régió, amely befért a leggazdagabbak klubjába, Prága volt, az uniós átlagos fejlettséghez képest 153 százalékkal.