GKI: romlanak a növekedési kilátások

Az európai, ezen belül különösen a német konjunktúra romlása az eddig vártnál jobban lassíthatja a magyar gazdaság növekedését, a GDP az idén várhatóan 3,5 százalékkal bővül - áll a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzésében.

Az ipar a 2004-es 8 százalék után az idei első két hónapban 2 százalék alatti ütemben bővült. Ezen belül a kivitel dinamikája 15,7 százalékról 3,4 százalékra zuhant, a belföldi értékesítés viszont a tavalyi stagnálás után 1,4 százalékkal emelkedett.

Az iparral ellentétben az építőipar szárnyal. Bár a téli hónapok nem meghatározóak az éves teljesítmény szempontjából, a nagyon magas - főleg autópálya-építésekkel összefüggő - rendelésállomány e szektor kiemelkedő idei fejlődését valószínűsíti - vélik a GKI kutatói. Az ipari termelés az előrejelzés szerint 7 százalékkal bővül.

A foglalkoztatottak száma az év elején lényegében stagnált, a versenyszférában emelkedett, a költségvetésiben csökkent. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 1 százalékponttal, 7,1 százalékra emelkedett. Ez több mint 2 százalékponttal alacsonyabb az EU átlagánál, azonban a fiatalok körében eléri annak 19 százalékos mértékét. Ebben szerepe van a sorkatonai szolgálat eltörlésének, szezonális hatásoknak, de a növekedési ütem lassulásának, a munkaerő-kínálat kereslettől eltérő szerkezetének is - derül ki a GKI összeállításából.

A kiskereskedelemben folytatódott a tavaly megkezdődött lassulás, az élelmiszer-kereskedelem eladásai stagnálnak, a más termékeket forgalmazóké viszont 5 százalékkal bővült. Különösen gyorsan bővült a bútorok, a könyv és papíráruk valamint a gyógyszerek eladása. A járművek eladása viszont kissé csökkent, az üzemanyagé minimálisan nőtt.

A lakosság jövedelme az első két hónapban látványosan nőtt, ez azonban a költségvetési szektorban dolgozók 13. havi fizetése egységesen januári kifizetésének következménye, amire korábban decemberben került sor. A rendszeres bruttó átlagkereset januárban a verseny- és költségvetési szektorban egymáshoz hasonlóan, 7 illetve 7,6 százalékkal nőtt. Az év egészében a reálkeresetek legalább 5 százalékos emelkedése várható.

Az infláció januárban és februárban egyaránt markánsan, a decemberi 5,5 százalékról 4,1 illetve 3,2 százalékra mérséklődött, márciusban a várakozásoknak megfelelően 3,5 százalékra emelkedett. Éves átlagban 3,6 százalék körüli infláció várható. A forint erősödése márciusban egyes külföldi befektetők egész régiónkat érintő tőkekivonása következtében megállt, de a magyar deviza továbbra is erős. A jegybanki alapkamat április végén 7,5 százalékra csökkent. Ez az Európai Központi Bank 2 százalékos irányadó kamata és az infláció kedvező alakulása alapján további kamatcsökkentést tesz lehetővé - írják összeállításukban a GKI kutatói.