Változatlan az európai alapkamat

Az Európai Központi Bank (EKB) a szerdai kamatdöntésével változatlanul, 2,00 százalékon hagyta irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. A döntés megfelelt a várakozásoknak. Az EKB alapkamata az utolsó csökkentés, 2003. június óta változatlan.

Az elemzők, csakúgy, mint az előző hónapokban, most is egyetértettek abban, hogy az EKB továbbra sem követheti az amerikai Fed példáját, amely tavaly június óta már nyolcszor emelte az irányadó napikamatát, legutóbb kedden, újabb negyed százalékponttal 3,00 százalékra. Sőt, a Fed kamatemelést magyarázó nyilatkozata, amely "puhának" minősítette a gazdasági növekedést és visszafogott inflációs várakozásokról számolt be, még erősítette is a meggyőződést, hogy az EKB-nak nem kell a Fed nyomába erednie, mivel most már várhatóan az amerikai szigorítás üteme is lassulni fog.

A brit központi bank a maga részéről 2003. novembertől ötször emelte a kéthetes repót, legutóbb tavaly augusztus elején, negyed százalékponttal 4,75 százalékra, de azóta szintén várakozó álláspontra helyezkedett. A legtöbb elemző kizárja, hogy az EKB az idén egyáltalán bármikor emelhetné még az alapkamatát, sőt, egyesek enyhítést sem tartanak lehetetlennek, habár ennek esélyét azért erősen korlátozzák az energiaárak.

Az euróövezeti szolgáltatások szerdán megjelent beszerzőmenedzser-mutatója áprilisról 52,8 pont, 22. hónapja jelezve a teljesítmény növekedését, de a fejlődés üteme lassult márciushoz képest, és a mutató a leggyengébb volt december óta. Az euróövezeti feldolgozóipar hétfőn közölt beszerzőmenedzser-mutatója 49,2 pont volt áprilisról, 19-havi teljesítménynövekedés után először jelezve visszaesést.

A lakossági fogyasztás a munkanélküliség okozta bizalomvesztés miatt gyenge, nem táplálja a növekedést. Márciusban ugyan tovább nőtt a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben az ugyancsak szerdán megjelent, legfrissebb adatok szerint, ez azonban érdemben nem módosította az összképet. Kedden közölték, hogy a munkanélküliség márciusban átlagosan 8,9 százalékosra nőtt az euróövezetben a februári 8,8 százalékról, további bizalomvesztést valószínűsítve.

Az Európai Bizottság jelenleg 1,6 százalékos GDP-növekedést jósol az euróövezetnek erre az évre, az ősszel valószínűsített 2 százalék helyett. Ugyancsak lefaragtak a jövő évre szóló előrejelzésből: a jóslat most 2,1 százalék a korábbi 2,2 százalék helyett. Az egész EU-nak 2,1 százalékos GDP-növekedést valószínűsített a brüsszeli bizottság hétfőn, a jövő évre pedig 2,3 százalékosat. A korábbi központi várakozás 2,3 százalékos volt idénre és 2,4 százalékos jövőre. Eközben a tizenkét havi infláció, bár az első becslés szerint áprilisban, 2,1 százalékon, továbbra is kissé meghaladta az EKB legföljebb 2 százalékos célszámát, nem változott márciushoz és februárhoz képest: lehetővé teszi a bank számára a további türelmet.

Az euróövezeti országok GDP-je átlagosan 2,0 százalékkal nőtt tavaly, a 2003-as 0,5 százalékos ütem után. 2002-ben 0,85 százalékos, 2001-ben 1,59 százalékos, 2000-ben 3,48 százalékos, a megalakulás évében, 1999-ben 2,81 százalékos volt az átlagos GDP-növekedés az euróövezetben.