A romló konjunktúraidex ellenére bíznak Magyarországban

A gazdasági bizalmi index túlértékelésének veszélyére figyelmeztette a gyáriparosokat a GKI Gazdaságkutató elnöke. Vértes András szerint a gazdasági bizalmi index minidig csak rövid távú konjunktúra előrejelzésre használható. A tartós befektetői döntéseket inkább a Magyarország iránt megnyilvánuló általános bizalomra, mint a rövid távú bizalmi indexek számaira alapozzák Vértes szerint.

A modern gazdaság a bizalomra épül, de nem szabad a havonta megjelenő bizalmi indexeket abszolutizálni, hiszen a befektetési döntéseket a tartós bizalomra építik - jelentette ki Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége által rendezett keddi budapesti fórumon. "A magyar gazdaság rá van cuppanva a német gazdaságra, így a romló német, főleg az IFO konjunktúra indexszel párhuzamosan romlik a GKI-Wallis vállalati bizalmi indexe is, s most van az utóbbi évek mélypontján" - mondta Vértes András.

A vállalati bizalmi indexek mindig a rövid távú, maximum 3-4 havi konjunkturális kilátásokat tükrözik - hangsúlyozta a GKI elnöke. Hozzátette azt is, hogy néhány ágazatban, mostanában az építőiparban, a termelés volumenindexei ellentétes irányú mozgást mutatnak, mint amit a romló bizalmi indexek jeleznek.

Érdekes példát mutat a kiskereskedelem, ahol a korábbi, Európában nem jellemző 7-8 százalékos forgalombővülés után most csak 2-4 százalékkal nő az értékesítés, ezért a kiskereskedelem bizalmi indexe romlott - elemezte az egyik részadatot.

A tartós befektetői döntéseket ugyanakkor az a bizalom határozza meg, amely megnyilvánul Magyarország iránt, hiszen a gazdasági növekedés gyors, a tőzsde szárnyal, a forint erős, az infláció 4 százalék alatt van, igaz az államháztartás helyzete nem rózsás - tette hozzá. A végeredmény: tavaly 3,5 milliárd euró működőtőke jött be és az idén sem lesz sokkal kisebb az összeg - vont mérleget a GKI elnöke.

A kutató elmondta, hogy a mostanában "mintagyereknek" számító Szlovákiába tavaly jóval kevesebb működőtőke áramlott. "Ha 1998-as bázist, azaz 6 éves periódust veszünk, akkor a régión belül 2004-re a magyar gazdaság növekedése volt a leggyorsabb" - mutatott rá a befektetési döntések hátterére Vértes.