Szeptemberben döntenek a kamatadóról

Szalay-Berzeviczy Attila, a tőzsde elnöke szerint elfogadható az árfolyamnyereség-adó 2007-re tervezett bevezetése a tőzsde és a piac számára, amennyiben a kormány jövő januártól egy négy lépésből álló piacélénkítő csomagot léptet életbe - közölte honlapján a tőzsde. A javaslat szerint az évi 1,5 millió forint feletti tiszta nyereség lenne adóköteles.

A tőzsde elnöke konkrét javaslatcsomagot adott át a Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek keddi megbeszélésükön. Ez négy témakörben jelöli meg azokat a piacélénkítő lépéseket, amelyek nemcsak ellensúlyoznák az árfolyamnyereség-adó negatív hatásait, de növekedési pályára is állítanák a hazai tőkepiacot - derül ki a BÉT közleményéből.

Gyurcsány Ferenc és Szalay-Berzeviczy Attila megállapodása szerint a kormányfő július 31-ig reagál a tőzsde javaslataira. Ezt követően, augusztusban a BÉT és a kormány szakemberei a javaslat alapján közösen dolgozzák ki a megvalósítás részleteit. Így szeptemberben megállapodhatnak majd az árfolyamnyereség-adó sorsát és a tőzsde javaslatait illetően.

A tőzsde azt javasolja, hogy az árfolyamnyereség-adó megvalósítása két lépcsőben történjen: 2007-ben 5 százalékos, 2008-ban 10 százalékos mértékben.

A tőzsdei árfolyamnyereség-adó bevezetése egyszerre történne a banki betétekre és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra kivetendő kamat-, illetve hozamadóval, mértékük pedig megegyezne.

A javaslat értelmében a kollektív befektetési formákon (befektetési alapok, nyugdíjpénztárak, biztosító) elért nyereségre ez az adó továbbra sem lenne érvényes. Az évente egyszeri árfolyamnyereség-adó megfizetés az szja-bevallási dokumentum részeként, az értékpapír forgalmazó cégektől kapott év végi igazolás alapján történne.

A tőzsde azt javasolja, hogy a költségeket és a veszteségeket figyelembe véve az árfolyamnyereség-adót a nettó éves nyereség után kelljen fizetni. Ha az év végi nettó eredmény veszteséget mutat, akkor az legyen elhatárolható a következő évre. Az évi 1,5 millió forint feletti tiszta nyereség pedig adóköteles lenne.

A javaslat szerint harmonizálni kellene a tőzsdei társaságok által fizetett osztalékot terhelő adókulcsot az árfolyamnyereség-adókulccsal.

A tőzsde piacélénkítő lépéseket szorgalmaz

A BÉT ugyanakkor azt kéri a kormányzattól a piac élénkítése érdekében, hogy 2006. január elsejétől vezesse be a nyugdíj-előtakarékossági számlát, az úgynevezett negyedik pillért. A támogatás mértéke az évi befektetett állomány 30 százaléka, maximum 100 ezer forint vagy 150 ezer forint legyen, amennyiben az éves átlagos számla állomány 70 százaléka részvénybe vagy részvény alapú befektetési jegybe fektetett.

A javaslat szerint szintén január elsejétől vezessék be a nyugdíjpénztárak egységes 5 éves, súlyozott hozamjelentési kötelezettségét, élvezzen árfolyamnyereség-adómentességet a 3 évnél hosszabb ideig történő egyéni részvénytartás.

A javaslat alapján 2005 szeptemberében hivatalosan is kerüljön meghirdetésre, a 2005. évi költségvetésben szereplő 100 millió forintos tőzsdei bevezetési támogatás, amelyet december 31-ig lehetne igénybe venni a tőzsdei bevezetésüket kezdeményező magyar vállalatoknak.

Az 5 milliárd forint kapitalizáció alatti társaságok a javaslat szerint részesüljenek 6 százalékos társasági adókedvezményben a bevezetéstől számított 3 évig, 2006. január 1-jétől. Az 5 és 20 milliárd forint kapitalizáció közötti társaságok 3 százalékos társaságiadó-kedvezményben részesüljenek a bevezetéstől számított 3 évig, 2006. január 1-jétől. A 20 milliárd forint kapitalizáció alatti társaságok részvényeibe való befektetés árfolyamnyereség-adómentességet élvezzen. A tőzsde javaslata szerint a kormány részesítse előnyben a tőzsdén keresztüli privatizációt.