Az árfolyamnyereség-adó bevezetése elfogadható a tőzsde számára akkor, ha még az adó bevezetése előtt egy évvel, azaz 2006. január elsejétől átfogó tőkepiac-élénkítő intézkedéseket léptetnek életbe.
Problémát jelent a magyar tőkepiacon a hazai befektetői kör alacsony érdeklődése. Ezen enyhíthetne, ha bevezetnék a nyugdíj-előtakarékossági számlát, mint negyedik nyugdíjpillért. Ráadásul a tőzsdén lévő társaságok száma is egyre csökken, így csökken a kínálat. Ezért javasolta a BÉT a költségvetésből beígért százmillió forintos tőzsdére lépési támogatást, amely az év végéig járna a hazai vállalatoknak.
Ezen kívül a BÉT javaslata szerint az ötmilliárd forint alatti kapitalizációjú cégek hat, az öt- és húszmilliárd forint kapitalizáció közötti társaságok három százalékos társaságiadó-kedvezményben részesülhetnének. A tőzsde javaslata szerint a húszmilliárd forint kapitalizáció alatti társaságok részvényeibe való befektetés árfolyamnyereségadó-mentességet élvezne. A tőzsde vezetői azt kérték, hogy a kormány ezután részesítse előnyben a tőzsdén keresztüli privatizációt - írja a Világgazdaság.
A BÉT vezetői ragaszkodnak ahhoz is, hogy az árfolyam-nyereségadó bevezetése egyszerre történjen a kamatadóval, és ezek mértéke megegyezzen. A tőzsde javaslata szerint a kollektív befektetési formákon (nyugdíjpénztárak, befektetési alapok) elért nyereségre nem vonatkozna az adó.