A nyolc új kelet- és közép-európai tagállamnak sürgősen reformokat kell végrehajtania, ha a lehető legtöbbet szeretné kihozni az EU-tagságból - szögezte le a legújabb világbanki jelentés ismertetésekor Thomas Blatt Laursen, a washingtoni székhelyű pénzintézet régiónkkal foglalkozó vezető közgazdásza.
"A csatlakozást megelőző időszak a lehetőségek igen fontos ablakát nyitotta meg, de ez gyorsan bezáródhat a belépést követően" - utalt a gazdaságpolitikai mozgástér várható beszűkülésére Laursen. "Azoknak a vállalatoknak, egyéneknek és kormányzatoknak, amelyek nem hasznosítják megfelelően ezt a lehetőséget, tovább tart majd felzárkózniuk az EU átlagos életszínvonalához" - figyelmeztetett.
A világbanki jelentés megállapítja, hogy a 2004. májusi csatlakozást követő egy évben a kereskedelem és a tőkebefektetések gyorsan fejlődtek, és nem csupán az új tagállamok és a régiek között, hanem az újak egymás közti viszonylatában, valamint az újak és az unión kívüli térség között is. A GDP-növekedés azonban általában lelassult (leginkább Lengyelországban, Szlovéniában és Magyarországon), igaz, az infláció elleni harc és az államháztartási hiány leszorítása terén előrelépésről lehet beszámolni.
A parlamenti választások közeledtével több országban is lelassultak a reformok, és a 2007-2013-as EU-büdzsé késlekedése tovább nehezíti az új tagállamok helyzetét, akadályozza számukra a tervezést. A felzárkózás felgyorsításához viszont "többre van szükség, mint az EU-transzferek befogadására, különösen annak fényében, hogy egyes tagállamoknak mennyire korlátozott az abszorpciós kapacitása" - állapította meg Laursen.
Szerinte további erőfeszítésekre van szükség a makrogazdasági stabilitás biztosítására és a strukturális reformok folytatására, a befektetési klíma javítására és a munkaerőpiaci rugalmasság fokozására.