Harapj rá a dinnyére!

A kánikula szinte átvészelhetetlen a hűvös, piroshúsú frissítő nélkül. Az [origo] körülnézett a dinnyepiacon, hol mennyit kérnek a gyümölcsért. Cikkünkből a dinnyekongatás mesterfogásait is elsajátíthatja.

A kánikulában kevesen utasítanak vissza egy szelet jéghideg dinnyét. Magyarországon július közepén kezdődik el a hazai dinnye szezonja. Ekkorra már elfogy a Mediterráneumból exportált gyümölcs, és teljes egészében a hazai termelőké a terep.

Legolcsóbban hipermarketekben lehet dinnyét vásárolni Magyarországon. A Tesco kilónként 29 forintért hirdeti a gyümölcsöt. Dr. Mártonffy Béla, a Zöldég és Gyümölcs szakmaközi Szervezet (ZGYSZSZ) ügyvezető igazgatója szerint az áruházlánc általános árzuhanást akar kikényszeríteni a dinnyepiacon. Amennyiben kiderül, hogy a Tesco áron alul árusítja a dinnyét a ZGYSZSZ eljárást kezdeményez, Magyarországon ugyanis tilos a beszerzési ár alatti kiskereskedelmi forgalmazás.

Az [origo]-nak néhány neve elhallgatását kérő kereskedő a Nagyvásárcsarnokban elmondta: a dinnyét a nagybani piacról szerzik be, kilóját 60-65 forintért. Hogy a termelői ár 50 forintig csökkenjen, már igen nagy mennyiséget - legalább húsz mázsa dinnyét - kell megvenni. A ZGYSZSZ is az 50-60 forint közötti termelői árat tartja méltányosnak. A piacokon általában 90-100 forint között van a görögdinnye kilója.

Az [origo] kérdésére a Tesconál elmondták: azért tudják alacsonyan tartani az árakat, mert az áruházlánc igen nagy mennyiségben szerzi be a dinnyét. "Több millió kilogramm dinnyéről van szó" - nyilatkozta Dancs Emese, a Tesco áruházlánc PR menedzsere. "Összesen negyvennégy áruházunkat kell ellátni dinnyével" - jellemezte a beszerzés mértékét Dancs. Mint megtudtuk - ha a termelőkkel sikerül megegyezni -, az áruház további árleszállítást sem tart elképzelhetetlennek a szezonban.

Az utóbbi években egyre több helyet találkozni az út szélén árusító sátras dinnyésekkel. "Divatban van ez az árusítási forma az agglomeráció miatt" - utal az ingázó dinnyevásárlókra Dr Mártonffy Béla. Sokan azt hiszik, hogy a dinnyetermelők telepednek ki az utak mellé, hogy közvetlenül értékesítsék a gyümölcsöt. Ezek az árusok azonban nem termelők, hanem olyan kereskedők, akik nem fizetnek piaci helypénzt.

Lékelni, kongatni, szaglászni

Nem mindegy, hogy szól

Dinnyevásárláskor a vevő hagyományosan a lékelés után döntötte el, hogy megvásárolja-e a gyümölcsöt. Magyarországon egyre kevesebb helyen lékelik a dinnyét, a zöldségesek az új, európai uniós szabályokra hivatkoznak általában. Kevesen tudják azonban, hogy a lékelés kérdésében az egyes országok illetékes szervei hivatottak dönteni, Magyarország esetében ez az ÁNTSZ.

Ha bizonyos higiénés körülmények megfelelőek, elvileg semmi akadálya a lékelésnek. A Nagyvásárcsarnokban néhány árus elárulta az [origo]-nak: azért nem lékelnek a zöldségesek, mert félnek, hogy a nyakukon marad az áru, amely kiluggatva gyorsan megromlana, és képtelenség lenne eladni.

Másik biztos népi módszer a kongatás. Azt mondják, ha a dinnye kong mint egy hordó, akkor érett. Az [origo]-t Dr. Mártonffy Béla vezette be a dinnyekongatás rejtelmeibe: ha a gyümölcs túl élesen szól, biztos hogy éretlen. Ha a kongás hangja túl tompa, vagy megszakad, arra lehet következtetni, hogy a gyümölcs túlérett, és belsejében kásás, megszakadt a hús. A dinnye megszagolása csak sárgadinnye esetén működik: itt a szárcsonkot kell megszagolni. Ha a csonk kellemesen masszív sárgadinnye illatot áraszt, biztosak lehetünk abban, hogy a gyümölcs érett.

Magyarország dinnyenagyhatalom

Magyarországon 8,5-9 ezer hektáron termelnek dinnyét. Dr. Mártonffy Béla, az [origo]-nak elmondta: idén 200-220 ezer tonnányi dinnyetermést jeleztek a termelők a szezon előtti egyeztetésen. Tavaly összesen 208 ezer tonna dinnye termett Magyarországon.

Kevesen tudják, hogy a magyar dinnyetermés több mint felét külföldre szállítják. "Európa legnagyobb exportőrei vagyunk" - állítja Dr. Mártonffy. Magyarország a negyedik a világ hat legnagyobb dinnyeexportőrének sorában. Olyan államokkal versenyzünk, mint Olasz- Görög vagy Spanyolország, illetve Törökország és Marokkó. A magyar dinnyetermés mintegy 65 százaléka megy külföldre: elsősorban Lengyelországba, Cseh- illetve Németországba szállítanak a hazai termelők.

A magyar dinnyetermelők helyzete ráadásul duplán szerencsés nem csak abban, hogy közel van a külföldi felvevőpiac, de a hazai dinnye pont akkorra érik be, amikor a mediterrán dinnye szezonja véget ér. Ilyen módon jóformán konkurencia nélkül szállíthatunk Európa nagy dinnyekedvelő államainak piacaira. A magyar termelők most kezdik felfedezni a skandináv és a balti piacban rejlő lehetőségeket is.

Magyarországon 5-6 ezer ember foglalkozik dinnyetermeléssel. Van aki fél hektáron termeli a gyümölcsöt, kereset kiegészítésképen, és van akinek 50-100 hektáros dinnyeföldjei vannak. Az általános tapasztalat szerint körülbelül 10 hektár fölött lehet megélni a dinnyetermelésből. A térségben Szlovákiában és Szerbiában termelnek még dinnyét, az ottani termelők azonban csak a hazai fogyasztást tudják kielégíteni.

Barsi Szabó Gergely