Állandósul a 60 dolláros olajár

Tartósan hatvan dollár fölött maradhat a nyersolaj hordónkénti ára a Mol Rt. szerint. A vállalat az olaj- és olajtermék piacon kialakult helyzetről és a várható trendekről tartott sajtóbeszélgetést. A Mol előrejelzése szerint augusztusban a benzin Magyarországon átlagosan 275, a dízelolaj 260-265 forintba fog kerülni; a földgáz pedig jelentősen drágul a következő hónapokban. 

Bár a nyersolaj kereslet továbbra is növekszik, üteme azonban csökken. A világpiaci fogyasztás bővülésében alapvető szerepe van a stabilan közel 10 százalékos gazdasági növekedést produkáló Kínának, ezen kívül Indiának, és az Amerikai Egyesült Államoknak. Tájékoztatott az üzemanyag-árakat befolyásoló tényezőket számba véve Varró László, a Mol vezető közgazdásza.

Kínában még csak most kezd létrejönni az a középréteg, amely megengedheti magának a személygépkocsit. A következő 20-25 évben a két ázsiai óriás autópiacán óvatos becslés szerint 400 millió gépkocsit értékesítenek.

Az USA - gazdasági fejlettségéhez mérten - óriási, 3,5 százalék körüli GDP-növekedése mellett ipari termelését is egyre nagyobb ütemben bővíti, és a fogyasztói bizalom szintje is emelkedik. Ráadásul a szuperhatalom úgynevezett olaj-intenzív gazdasággal rendelkezik, mivel itt 1000 dollár értékű bruttó hazai termék előállításához 0,7 hordó olajat használnak fel, míg Európában és Japánban csak 0,5-0,4 hordónyit.

Az Európai Unióban a tavalyi, bővítés környékén tapasztalható élénkülés után idén a gazdaság már csak minimálisan, 1,5 százalékkal erősödik, és ez is csökkenő tendenciát mutat. Ráadásul a növekedés erősen exportfüggő, vagyis az ázsiai és távol-keleti gazdaságok teljesítményének függvénye.

A nyersolaj-kínálat követi a piaci igényeket, és szolid bővülést mutat. A kitermelés növekedését elsősorban az intenzívebbé váló termelés fedezte, új lelőhelyeket nem állítottak munkába. Az olajkutak kihasználtsága közelíti a 100 százalékot. Jelenleg naponta körülbelül 86 millió hordó olajat bányásznak, mely szükség esetén legfeljebb 2 millióval növelhető. A készletek kimerüléséről szó sincs, sőt, Oroszország például bővelkedik kiaknázatlan terültekben.

A közel-keleti helyzet olajpiacra gyakorolt hatásairól Varró László azt mondta, nem várható, hogy az arab országok a közeljövőben érzékelhetően fokozzák a kitermelést. Ám ennek ellenkezője sem. Ha Irak kapacitása váratlanul mégis kiesne a termelésből, az akár drámai áremelkedést is eredményezhetne, és a nyersolaj hordónkénti árát akár 2-300 dollárig is röpítheti.

A kőolaj hordóját november-decemberre 60 dolláros forward (előzetes) áron jegyzik, ez a szint hosszabb távon tarthatónak tűnik. Ennél az árnál 5-10 százalékkal olcsóbb és drágább kőolaj is elképzelhető, de a következő évben az olajárakat valószínűleg stabilitás jellemzi majd.

A finomított termékekről elmondható, az OECD országok üzemanyag-készletei tartósan magas szinten tartózkodnak.

A motorbenzin és a gázolaj jegyzésára az elmúlt években - a fent vázolt folyamatokból következően - folyamatosan emelkedett. Az idei nyáron mindkét termék körülbelül 560 dolláros tonnánkénti árra ált be.

Összességében, a növekvő kereslet hatására jelenleg a világ termelési kapacitása határán mozog. A fokozódó igények az árak további emelkedését is eredményezhetik, amennyiben azokat magas termelési költségű lelőhelyekből kell fedezni. Ugyanakkor a beruházások terén napjainkban is aktivitás tapasztalható. Varró szerint a következő 3-5 év az új viszonyokhoz való alkalmazkodás jegyében telik, és ez az időszak kirajzolhatja a közép-távoli tendenciákat is.