Hosszú távon kockázatos a devizahitel

Hétfőn a Magyar Nemzeti Bank ötven bázispontos csökkentéssel az eddigi mélypontra, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó kamatlábat. Ez a lépés azonban még nem érte el a hazai hitelpiacot, és a forinthitelek kamatai még csak nem is közelítenek a devizaalapúakéhoz. Elemzők szerint 3 százalékpontos kamatkülönbözet esetén már megéri a drágább forinthitelt felvenni.

Hétfőn a Monetáris Tanács történelmi mélypontra csökkentette az irányadó kamatlábat. Ez azonban még nem látszik meg a hazai piacon. A forinthitelek magas kamatai arra késztethetik a pénzszűkében lévőket, hogy devizahitelt vegyenek fel. A jelenlegi olcsóbb törlesztőrészlet azonban egyáltalán nem garantálja azt, hogy összességében véve jól járunk egy euró- vagy svájci frank alapú hitellel.

Barcza György, az ING elemzője az [origo] érdeklődésére közölte: az, hogy milyen hitelt vegyünk fel (euró, svájci frank vagy forint), jelentősen függ attól, hogy milyen futamidőre és milyen célra szeretnénk fordítani (lakossági hitel, autó, fogyasztási hitelek). Az elemző szerint átlagosan 3 százalékpontos kamatkülönbözet esetén éri meg a forinthitel felvétele a devizaalapúval szemben.

Mivel a devizahitel igazából spekulációnak tekinthető, ezért az elemző csak a magasabb jövedelműeknek javasolja az euró- vagy svájci frank alapú konstrukciókat, akiknek nem jelent problémát, ha a kedvezőtlen árfolyamváltozások miatt akár tíz százalékkal is emelkedik a törlesztőrészlet. Az év végére azonban a legpesszimistábbak is 250-255 forint/eurós árfolyamot várnak, és később sem számítanak nagyobb mértékű gyengülésre.

Ha hosszabb távra (10-20 év) veszünk fel hitelt, akkor mindenképpen számítanunk kell olyan periódusokra, amikor átmenetileg gyengébb lesz a forint, és ezáltal megemelkedhet a havi törlesztőrészlet.

"A forintot jelenleg két dolog tartja ilyen erősen: az EU-csatlakozás után megélénkült működőtőke-beáramlás és a lakossági devizahitelek" - mondta Barcza György. Jelenleg a lakosság körülbelül 250 millió euró értékben vesz fel havonta devizahiteleket, ez megegyezik a hazánkba beáramló működőtőke értékével. De ha csökken a devizahitel-felvétel és megkezdődnek a törlesztések, ez gyengítheti a forintot, és drágává teheti az ilyen konstrukciókat. Erre az ördögi körre már korábban figyelmeztették a lakosságot, de a jelek szerint továbbra is töretlen az eladósodási kedv.