Az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adóhatóság a negyedévet követő harminc napon belül közzéteszi azoknak az adózóknak az adatait, akiknél magánszemély, illetve egyéni vállalkozó esetén tízmillió, társaságnál pedig százmillió forintnál nagyobb összegű adóhiányt tárt fel. Mindehhez jogerős adóhatósági határozat szükséges, aminek feltétele, hogy az esetleges bírósági felülvizsgálati eljárás is lezáruljon.
A törvény azonban nem rendelkezik arról, hol kell közzétenni az adatokat. Az APEH 1996 óta az Adó- és Ellenőrzési Értesítőben jelenteti meg az említett összeghatárt meghaladó adóhiány és az ahhoz kapcsolódó pótlék, illetve bírság megfizetésére kötelezettek azonosítóit.
Az adóhivatal kimutatása szerint évről évre növekszik a közzétett adózók száma. Hat évvel ezelőtt még csak 17 magánszemély, illetve egyéni vállalkozó adatait jelentette meg az adóhivatal, az érintetteknél összesen 409 millió forint adóhiányt állapítottak meg, és ahhoz kapcsolódóan 412 millió forint bírságot és pótlékot róttak ki a revizorok. Idén az első félévben 35 adózó adata jelent meg, akiket 979 millió forint adóhiány, valamint 841 millió forint bírság és pótlék megfizetésére kötelezett az adóhatóság.
Hat éve még csak 12 társaságnál tárt fel százmillió forintnál nagyobb adóhiányt az APEH, az érintettek a kelleténél 2,9 milliárd forinttal kevesebb adót fizettek, és emiatt 3,5 milliárd forint büntetést kaptak. Idén június végéig 41 társaságot 12 milliárd forint adóhiány, valamint csaknem 11 milliárd forint bírság és pótlék fizetésére kötelezett az adóhivatal.
A nyilvánosságra hozatal jelenlegi módja tehát egyáltalán nem javítja az adómorált. A Népszabadság kérdésére, hogy miért nem a honlapján jelenteti meg az adatokat az APEH, azt válaszolták, hogy ez eddig még senkinek nem jutott az eszébe. Az első fél évben összesen 4,1 millióan kattintottak az adóhivatal portáljára, ami havonta átlagosan hétszázezres látogatottságot jelent. Az adóhivatal értesítőjét körülbelül húszezer ember olvassa.