"Biankó csekket pedig senki nem ír alá" - értettek egyet a Menedzser Magazin forrásai, amikor az került szóba, mi lett volna, ha a TV2 és az RTL Klub szerződésébe legalább annyi bekerül: tudomásul veszik, hogy amennyiben a három új, a földfelszíni digitális műsorszórásra (DVB-T) használható frekvencia pályáztatása nem lesz sikeres, akkor a közszolgálati mellett a két kereskedelmi tévé is felkerül az első multiplexnek nevezett frekvenciára.
Ezzel - érveltek szakértők - az állam nem kötelezte volna a pályázaton való indulásra a tévéket, azt viszont elérte volna, hogy vegyék ki a részüket digitalizálás költségeiből (az analóg platformon megszerzett népszerűségük segítségével nézők tömegeit "csábítva át" a digitális platformra). A tévék vezetői tudják, hogy ez előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, csakhogy "egy majdani, nem tisztázott feltételek mellett futó pályázatra utalni a szerződésünkben jogi nonszensz" - mondta egy jogász.
Egy multiplexen egyébként 5-5 digitális csatorna elindítására van lehetőség, így a tévék abban lennének érdekeltek, hogy egy teljes multiplexet megkapjanak, és azon "baráti", illetve saját csatornákkal osztozva sugározzanak, mert így a költségek hamarabb megtérülnének. Ezt azonban információk szerint a digitalizáció jogszabályi környezetének megteremtésével foglalkozó szakemberek nem tartják jó ötletnek.
A digitális televíziózás egyébként nem a cégeknek, hanem a fogyasztónak az érdeke, és nemcsak jobb kép- és hangminőséget, új interaktív szolgáltatások bevezetését jelenti, hanem erősítheti a médiapiaci versenyt is, valódi kínálatbővülést is eredményezhet - vagyis mindazt, amit a kereskedelmi tévék ellenzői ma számon kérnek.
Az ORTT tehát történelmi pillanatot mulasztott el a progresszív beavatkozásra - vélik a digitalizálás hívei, ez pedig kiszámíthatatlan költségekkel járhat később a magyar adófizetők számára, ha az átállás költségeit a piac szereplői helyett nekik kell viselniük.
Menedzser Magazin