Jóval nagyobb a 2004-es deficit

Tavaly az államháztartás eredményszemléletű hiánya a GDP 5,8 százalékát tette ki - derül ki az augusztus 31-éig az Országgyűlésnek benyújtandó zárszámadási törvényjavaslatból, mely csütörtökön rövid időre megjelent a Pénzügyminisztérium honlapján, majd eltűnt - értesült a Világgazdaság. A deficit jóval meghaladja a 4,5 százalékos előirányzatot, de az ez év elején közölt 5,4 százaléknál is jelentősen magasabb.

Ezzel folytatódott az a tendencia, hogy a költségvetés egyenlege nem csupán az év közbeni tervekben romlik, hanem a tényadat is egyre jelentősekben felfelé módosul a következő években.

Pénzforgalmi szemléletben is jelentős a csúszás az előirányzathoz képest: a 926 milliárd forintos deficit-előirányzat végül jelentősen túlteljesült, és így 1317 milliárd forintos negatív szaldó alakult ki a büdzsében. Igaz, ez a GDP-arányosan 6,5 százalékos hiány már legalább a kormány múlt év szeptemberi megemelt prognózisnak (6,6 százalék) megfelelt.

Arra a zárszámadási törvényjavaslat általános indoklása azonban nem tér ki, hogy a pénzforgalmi hiány ily módon történő "teljesülése" mellett miért kellett megemelni az Európai Unió által alkalmazott eredményszemléletű (ESA 95) módszertan szerinti hiányt további 0,4 százalékponttal. Logikus feltételezés lenne, hogy a tavaly visszatartott és csak az idén kifizetett áfa-visszatérítések visszasorolása áll a háttérben, ám a Pénzügyminisztérium annak idején úgy nyilatkozott, hogy ezt már a 5,4 százalékra kihozott ESA-hiány is tartalmazza.

A 2004-es év egyébként is a módosításokról szólt. A költségvetés sarokszámairól már februárban kiderült, hogy hibásak, mert az előző elszállt költségvetés bázisán készültek. Azonban az 1,3 százalékponttal megemelt hiányterv teljesülését is folyamatosan kétkedéssel figyelte a piac, elsősorban az áfabevételek látványos elmaradása miatt. A kormány - hangsúlyozza a törvényjavaslat indoklása - év közben kiadáscsökkentésekkel próbálta korrigálni a bevételkiesést, ám a végső számokat nézve nyilvánvaló, hogy ez sem járt sikerrel: a központi költségvetés és a társadalombiztosítás együttesen mintegy 180 milliárd forinttal lépte túl a költségvetési előirányzatot - írja a Világgazdaság.