Némileg megmozdult a forinthitelpiac

Az idén júniusban mintha kicsit oldódni kezdett volna a devizahitelek már nyomasztó túlsúlya, bár a forintkölcsönöket felvevők csak módjával érzékelhetik a kamatok ütemes csökkenését - írja a Napi Gazdaság.

A háztartások júliusban az 58,6 milliárd forintot kitevő devizahitelek mellett több mint 17 milliárdnyi forinthitellel is gyarapodtak - derül ki a Magyar Nemzeti Banki legfrissebb adataiból. Ez persze önmagában még nem igazán jelzi, hogy a forint kezdi visszaszerezni népszerűségét. Kissé más azonban a kép akkor, ha a tendenciát nézzük.

A hitelállomány éves növekedéséből 2003-ban még mindössze öt százalék körüli mértékben vette ki részét a deviza. Ez az arány 2004-re 42 százalékra nőtt, az idei első félévben pedig meghaladta a 94 százalékot. A magánszemélyek hitelállománya a hat hónap alatt kevesebb (16,8 milliárd) forintkölcsönnel nőtt, mint júliusban.

Messzemenő következtetést persze ebből még nem szabad levonni, hiszen a lakossági kölcsönökön belül a devizahitelek aránya júliusban is jelentősen emelkedett, a teljes állománynak már több mint ötödét adva (2004 májusa előtt még huszadnyi sem volt ez az arány).

Az egész jelenséggel kapcsolatban az sem lehet mellékes, hogy az előző hónaphoz képest az állományi adatok alapján júliusban élénkült a hitelfelvételi, és jelentősen csökkent a megtakarítási kedv. A háztartások lekötött betétállománya ugyanis több mint 30 milliárd forinttal apadt. Mindez azonban talán nem függ szorosan össze a betéti kamatok mélyrepülésével, a reálkamat lemorzsolódásával. A júliusban kötött szerződések ugyanis nem utalnak a hitelezés további dinamikus növekedésére, bár nagy spórolási készséget sem mutatnak.

Kérdés, hogy mi várható az év további részében. Az ugyanis kétségtelen, hogy a bankok a kamatok terén még mindig nem igazán kényeztetik el ügyfeleiket. A lakossági betétek és hitelek közötti kamatkülönbözet ugyanis júliusban az idén még nem látott magasságba, 14,5 százalékpont közelébe emelkedett. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy ez kizárólag a látra szóló betéteknek köszönhető. A lekötött betétek és a hitelek kamatkülönbözeténél mind a rövid, mind pedig a hosszú lejáratnál a júliusinál jellemzően magasabb értéket találunk a tavaszi hónapokban.

A számítások egyébként rendre azt mutatják, hogy míg az éven belüli és az éven túli betétek kamatszintje szorosan együtt mozgott a képzett (havi átlagos) alapkamattal, a hiteleknél igencsak laza ez a kapcsolat. A júliusi értékek alapján gyanítható, hogy a bankok - a lakosság betételhelyezési kedvének lankadását észlelve - igyekeztek kedvezőbb ajánlatokat kialakítani. Erre utal, hogy a betéti átlagkamatszint a pénzpiaci folyamatok ellenére kissé emelkedett.

Sajnálatos azonban, hogy ez a növekedés az éven túli hitelkamatoknál is bekövetkezett. Persze ez a jókora hitelállomány-növekményt nézve nem is annyira csodálható. A rendelkezésünkre álló régebbi adatok alapján ugyanis meglehetősen jól kirajzolható, hogy a bankok kamatalakítását a pénzpiaci folyamatok mellett (néha azokat felül is írva) erőteljesen befolyásolja az üzleti expanzió. A forinthitelkamatok eszerint valószínűleg akkor esnek majd ütemesebben, ha a kölcsönfelvevők már nem rohamoznak a devizakölcsönökért, de más konstrukciók sem lesznek igazán kelendőek. Persze mindebből, ha be is következik, nem sok örömük lehet majd azoknak, akik hosszabb távra bebetonozott kamaton (öt-, esetleg tízéves kamatperiódus) vettek fel hitelt - olvasható a Napi Gazdaságban.