A 2003-as hiány is tovább emelkedett

A korábban ismert 6,2 százaléknál nagyobb, 6,4 százalékos GDP-arányos hiány képződött 2003-ban az államháztartásban - ez derül ki az Állami Számvevőszék egyik tagjának kijelentéséből, amely a 2004. évi költségvetés zárszámadásával kapcsolatos gazdasági bizottsági ülésen hangzott el - írja a Világgazdaság.

2003-ban a GDP 6,4 százalékára rúgott a nyugdíjreform hatásával korrigált, az uniós módszertan szerint számított (eredményszemléletű) hiány. Márciusban az Eurostatnak az egyes tagállamok költségvetési egyenlegeiről közzétett első adatközlésében még 6,2 százalékos deficit szerepelt. A felfelé módosulás nyomán a nyugdíjreform hatásával nem korrigált hiányszám is hasonlóan emelkedett, így az ismert 7,1 helyett 7,3 százalékos lehetett az államháztartási deficit.

A KSH nem kívánt nyilatkozni arról, hogy milyen számokat küldött a hivatal a második adatközlés keretében augusztus 31-én az Eurostatnak. Erre legkorábban jövő csütörtökön derülhet fény, amikor az EU statisztikai hivatala közzéteszi a második becslést a tagállamok államháztartási egyenlegéről és államadósságáról.

A KSH az első adatközlésben szerepeltekhez képest magasabb 2004. évi hiányszámokat küldött az Eurostatnak. Eredetileg a nyugdíjreform hatásával korrigált, eredményszemléletű tavalyi deficit a GDP 4,5 százalékát tette ki, a korrekció nélküli pedig 5,4 százalékra rúgott. A múlt hónap végén elküldött anyagban azonban már 4,9, illetve 6,1 százalék szerepelt. Részben ezért sem lenne váratlan a felfelé módosított 2003. évi hiányszám. A tavalyelőtti deficitszám ugyanis eddig már több ízben, 2004. januárban, márciusban és szeptemberben is folyamatosan emelkedett - írja szerdai számában a Világgazdaság.