Szükségesnek tartják az államháztartás mielőbbi reformját a volt pénzügyminiszterek. Veres János jelenlegi, illetve Draskovics Tibor, László Csaba és Varga Mihály volt pénzügyminiszterek a HBLF és az ICEG üzletemberek számára rendezett konferenciáján vitatták meg a magyar gazdaság helyzetét.
Bokros Lajos, a Horn-kormány volt pénzügyminisztere a konferencia megnyitó előadásában elmondta: az államháztartási reform alapvető célja a közjavak és szolgáltatások minőségének javítása és egyenlő szintű hozzáférés biztosítása ezekhez, mindenkinek.
Bokros szerint ez nem mehet egyszerre, ezért három olyan területet emelt ki, ahol azonnali átalakítások szükségesek: ezek az oktatás, a gyógyítás, és a nyugdíjrendszer. Bokros elmondta: szükséges, hogy ellenőrizhető legyen az állampolgár számára, mire költi a pénzét. Ezért minél több helyen kell a költségvetési újraelosztást közvetlen állampolgári hozzájárulással helyettesíteni.
A vita kezdetén Veres János pénzügyminiszter ismertette a kormány 100 lépés programjának legutóbbi állomásait. A miniszter elmondta: a kiszámíthatóság érdekében öt éves időtartamra terjesztenek be adóváltoztatásokat.
Draskovics Tibor szerint a reform legfontosabb előfeltétele, hogy eloszlassák az államháztartást övező tévképzeteket. A volt pénzügyminiszter elmondta: nem lehet egyszerre adócsökkentést és a szolgáltatások javítását is végrehajtani. Ugyanakkor Draskovics Tibor kifejtette: az áfa-csökkentés helyett inkább a versenyképességet visszafogó adónemek csökkentésével kellene kezdeni a reformot.
Draskovics szerint csak úgy lehet átalakítani az adórendszert, ha ugyanakkor a kiadási oldalt is gyökeresen megreformálják. Draskovics Tibor a vitát megelőző előadásában kifejtette: az állami intézmények működés ma leginkább az ott dolgozóknak kedvez. Az előadó kifejtette: az állami intézményekkel szemben szigorú követelmény- és ellenőrzési rendszert kell felállítani, ugyanakkor versenyhelyzetet kell teremteni, a szolgáltatások minőségének javításához. A volt pénzügyminiszter ugyanakkor számon kérte a politikai bátorságot, amellyel keresztülvihető a reform.
László Csaba szerint a jövő évi költségvetés igen meghatározó lesz az ország számára, hiszen azokat a számokat alapozzák meg benne, amelyek alapján az ország később az euró bevezetésének előszobájául szolgáló ERM 2-höz csatlakozni tud. László úgy látja, az áfa-csökkentés, és az autópálya-építések büdzsébe számlázása miatt reform nélkül nem lehetséges 2006-ban olyan költségvetést összeállítani, amely később az eurózónához közelítheti az országot.
László Csaba kifejtette: nem csak az államháztartási hiány okozhat gondot az euró átvételében. A volt pénzügyminiszter elmondta: az infláció 3 százalék alá csökkentése legalább akkora kihívás lesz a pénzügyi kormányzat számára, mint a deficitkövetelmény tartása.
Varga Mihály, a Fidesz-kormány volt pénzügyminisztere a vitában kifejtette: reform nélkül semmiképpen nem lehet a gazdaság fellendülésére számítani. A volt miniszter azonban vitatta az államháztartás reformjának menetrendjét. Varga szerint a keresletet élénkítő áfa-csökkentés helyett először konszolidálni kellene a költségvetést, és csak ezt követően szabadna bármilyen adócsökkentést végrehajtani, ezt pedig követhetné a gazdaság mélyebb integrációja. Varga sürgette az általa "középkori" adónemnek nevezett iparűzési adó azonnali eltörlését.
A konferencián korábban előadást tartott Ashok Mody, a Nemzetközi Valutaalap közép európai vezetője. Ashok az [origo]-nak elmondta: alapvetően optimista a magyar államháztartás reformjával kapcsolatban: mindkét politikai oldal szakemberei megegyeznek a reform szükségességében, a kérdés pusztán az, hogyan ültetik át mindezt a gyakorlatba. Ashok szerint a sikeres átalakításhoz olyan szigorú pénzügyi szabályozást kell megteremteni, amely nem engedi meg a kormányoknak, hogy eltérjenek a költségvetésben foglalt számoktól.
Barsi Szabó Gergely