Az MNB jelezte az EU-nak a sztrádatrükköt

A Magyar Nemzeti Bank elismerte, hogy ő hívta fel az Eurostat figyelmét a magyar autópálya-trükkre. Ezért az idei deficit a GDP 3,6 százaléka helyett annak 5,1 százalékára emelkedhet. Lehetett volna kevesebb is, ha időben átadják az autópálya-építést az Állami Autópálya Kezelő Rt.-nek.

Az unió statisztikai hivatala tulajdonképpen nemet mondott a magyar sztrádatrükk egy jelentős, az idei költségvetést érintő részére. Ezzel az uniós elszámolású hiány a GDP 3,6 százaléka helyett valószínűleg annak 5,1 százaléka lesz, a nyugdíjreform-korrekciót figyelembe véve. Ez utóbbi nélkül a deficit 4,7 százalék helyett 6,2 százalék lehet, vagyis magasabb még a tavalyinál is. Így a kormány nem tud majd eredményt felmutatni a deficit csökkentésében - írja a Népszabadság.

Az ügy az uniós pénzügyminiszterek múlt heti ülését előkészítő tanácskozásán vetődött fel. Szapáry György, az MNB alelnöke ugyanis itt kételyeinek adott hangot az autópálya-finanszírozás elszámolásával kapcsolatban. Az Eurostat azonnal elkezdte vizsgálni az ügyet, és a magyar kormány számára kedvezőtlen állásfoglalást adott ki. Az Eurostatnak egyébként csak jövő augusztusban, az idei költségvetésről szóló jelentésünk leadásakor kellett volna foglalkoznia az elszámolási kérdésekkel.

Missura Gábor szerint a kérdést azért kellett felvetni, mert jobb előbb ismerni az unió álláspontját. A finanszírozás átalakításának statisztikai megítélése ugyanis kérdéses volt. A Pénzügyminisztériumnál továbbra is azt hangsúlyozzák, hogy az ügy statisztikai, elszámolási kérdés. A pénzforgalmi hiány (a kiadások és bevételek alakulásáról számot adó, minden hónapban közzétett mutató) marad, és a vártnak megfelelően alakul majd az év végén - közölték.

Az időzítéstől függ a hiány mértéke

Az, hogy az autópálya-ügy miatt mennyivel emelkedik az idei hiány még kérdéses - az dönti el, mikor veszi át a sztrádafinanszírozást és -lebonyolítást az erre kijelölt Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt.

Az Eurostat állásfoglalása szerint ugyanis csak akkortól számolható el a költségvetésen kívüli sztrádaépítésnek az építés, miután azt egy, az államháztartási körbe nem tartozó szervezet átvette. A kérdés azért kérdés, mert a kormány már folyó építéseket tesz át az állami tulajdonú, de külső bevételei miatt mégsem az állami körbe tartozó ÁAK-hoz. A folyamatban lévő építkezések egyes szakaszai már tavaly elkészültek 178 milliárd forintos értékben - aminek átvételéért az ÁAK fizet a büdzsének. Ez az Eurostat szerint tulajdonképpen privatizáció (nem folyó bevétel), míg a magyar kormány ezt is a PPP-program részének tekintette és üzleti típusú bevételnek számolta el.

A másik rész - az idei 158 milliárd forint értékű építés - sorsa kérdéses. Minden attól függ, mi mikor készül el, és ki veszi azt át. Amennyiben ugyanis a megrendelő és átvevő az ÁAK, akkor az költségvetésen kívüli tétel, amennyiben az állam, akkor az büdzsén belüli, és a hiányt növeli. Vagyis: minél előbb kerül át az ÁAK-hoz a sztrádaépítés, annál kisebb lesz a deficit.