Az egyik legegyszerűbb mód, ha a fix időtartamú lekötés mellett döntünk. Ebben az esetben viszonylag sok ajánlat közül válogathatunk, egy-egy kiemelt összeghatárra és időtávra akár 6 százalék feletti kamatot is realizálhatunk, ami ugyanilyen mértékű alapkamat mellett egyáltalán nem rossz ajánlat.
Figyelembe kell azonban vennünk, hogy ezek a magas kamatozású konstrukciók általában meglehetősen szigorú betétfeltörési szabályokkal párosulnak, azaz ha valamilyen oknál fogva nem tudjuk kivárni a lekötés lejártát, akár a teljes kamattól is elbúcsúzhatunk.
A másik oldalon a lekötés nélküli, látra szóló konstrukciók állnak, melyek a normál folyószámlához kapcsolódnak - itt nem kell kamatveszteséggel számolni, a számlán lévő összeg bármikor hozzáférhető, de versenyképes kamatot se várjunk: milliós összegekre is legfeljebb évi 2,5 százalékot fizetnek.
Marad tehát a hagyományos módszer: vagy előre gondolkodunk és választunk egy megfelelő időtartamú lekötést, vállalva, hogy bizonyos ideig csak kamatveszteség árán férünk hozzá a pénzünkhöz, vagy megelégszünk a minimális látra szóló kamattal.
A legcélravezetőbb megoldás a két véglet közötti, lekötés nélküli, megtakarítási számla jellegű konstrukciók igénybe vétele lenne, amelyek a lakossági piacon már szépen elterjedtek, a vállalkozásoknál azonban még alig találunk ilyen terméket, ráadásul azok sem annyira rugalmasak, mint a magánszemélyek számára elérhető hasonló számlák.
Ennek ellenére érdemes őket figyelembe venni a választásnál, mert sok esetben értékelhető alternatívát kínálnak a lekötött betétekkel szemben.
Ilyen lekötési időtartam nélküli konstrukciót kínál például a Budapest Bank Bonitas Betét, amely egy hónapos fix lekötés után biztosítja a betét napi lekötésének lehetőségét, tehát egy határozatlan idejű betétté alakul.
Kamata kissé magasabb a látra szóló konstrukcióknál (jelenleg 3 százalék), ugyanakkor a minimálisan elhelyezhető összeg 5 millió forint, ami jelentősen csökkenti az igénybevételi lehetőségeket.
Persze itt is megvan a "csavar": a számla kamatozása sávos, azaz minden összegsávra egy adott kamat érvényes, ami értelemszerűen a lekötött összeggel arányosan növekszik: tehát a legalacsonyabb sávban,