Dresdner: közép-európai kockázatok

A négy közép-európai gazdaság idén figyelemre méltó teljesítményt nyújtott, és ebben kedvező külső környezet segítette. Ám most néhány sötétebb felhő árnyékolja a látóhatárt, áll a Dresdner csoport (DrKW), az egyik vezető londoni befektetési ház felmérésében. Az elemzők szerint "az örök kivétel Magyarországtól" eltekintve a régió gazdasági alapmutatói változatlanul szilárdak.

A Dresdner csoport londoni befektetési részlege (DrKW) - a City egyik legnagyobb, az európai feltörekvő térséget folyamatosan figyelő háza - tízoldalas negyedéves előrejelzésében több lehetséges kockázatot sorol fel, amely megítélésük szerint árthat a magyar, a lengyel, a cseh és a szlovák gazdaságnak.

A DrKW elemzői szerint az egyik legfőbb ezek közül a német választások után kialakult patthelyzet, amely a korábbi, 15 tagú EU egészének gazdasági teljesítményét is visszavetheti. Ha ez bekövetkezik, az jelentős hatással lehet a közép-európai négyek gazdaságára is, áll a londoni jelentésben.

A másik veszélyforrás a Dresdner szerint az, ha a külső portfolió-befektetők kockázatvállalási hajlandósága esetleges csökkenne a következő hónapokban. Amikor ez az idei első negyedév végén bekövetkezett, a négy ország valutái hat hét alatt átlagosan csaknem 7 százalékot zuhantak, bár a hatás átmeneti volt. Most azonban olyan aggodalmak merültek fel, hogy valamely külső fejlemény ismét tőkekivonást idéz elő a négy gazdaságból, csak éppen ezúttal maradandóbb következményekkel, áll a jelentésben.

A DrKW szakértői ilyen lehetséges külső fejleményként említik az amerikai vagy az euróövezeti gazdaságban bekövetkező inflációs kiugrást, amit pénzügypolitikai szigorítás követne, erodálva a négyek által kínált kedvező kockázati hozamfelárat. Ugyancsak befektetői hangulatváltás előidézője lehet, ha bizonytalanság támad Alan Greenspannek, a Federal Reserve leköszönő elnökének utódlása körül.

A Dresdner elemzői ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy jelenleg érvényes forgatókönyvük szerint az amerikai kamatemelési kurzus 4,50 százalékon tetőzni fog, és a belátható jövőben az euróövezeti jegybank változatlanul, 2,00 százalékon fogja tartani refinanszírozási kamatminimumát, ami a négyek szempontjából továbbra is kedvező globális likviditási és kockázatvállalói környezetet jelentene.

A térségi működőtőke-beáramlás az elemzés szerint várhatóan robusztus marad, mert a négy ország - "még Magyarország is, amely pedig nem tudja ugyanazt a jó makrokilátást nyújtani, mint szomszédai" - olcsó munkaereje miatt számos okot ad a tőke itteni elhelyezésére. A gazdaságok növekedési üteme jóval meghaladja az euróövezetét, a munkaképes korú lakosság aránya viszonylag magas, az egységnyi termékértékre eső munkaköltség még mindig vonzó, és folyamatosan szűkül a Nyugat-Európával összehasonlítva meglévő termelékenységi hátrány.

Mindezek alapján várható, hogy a közép-európai négyek működőtőke-importja az idén, 19 milliárd dollár feletti értékkel rekordot dönt, áll a DrKW jelentésében. A Dresdner előrejelzéséhez csatolt grafikon szerint Magyarországra az idén hozzávetőleg 4,5 milliárd, és jövőre is még több mint 4 milliárd dollárnyi közvetlen külföldi befektetés érkezik. A bank szerint ugyanakkor a működőtőke-beáramlásról szóló előrejelzést is terhelik kockázatok.

Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában jövőre választások lesznek, és az ellenzéki pártok mindhárom országban - főleg Szlovákiában - "már most jókora populista zajt csapnak".

A magyarországi választások befektetői kihatásairól a londoni elemzés azt írja, hogy az MSZP felzárkózása a befektetői hangulat szempontjából "szerintünk vegyes hatású". Egyrészről jó hírnek vehető, mivel a Fidesz "egyelőre nem állt elő meggyőző gazdasági programmal, és több populista megnyilatkozást tett, például kétségeinek adott hangot az euró 2013-2016 előtti bevezetésével kapcsolatban". Másrészről ugyanakkor az MSZP vezette kormány eddigi fennállása alatt gyakorlatilag semmilyen költségvetési konszolidációt nem ért el, és 2005 végéig jó eséllyel felülvizsgált eurócsatlakozási céldátumot jelent be, áll az elemzésben.

A Dresdner londoni irodája a jelentésben megerősíti, hogy a maga részéről 2012-2013-as eurócsatlakozási cél kijelölésére számít, és nem lát sok esélyt érdemi költségvetési konszolidációra rövid távon. Emellett változatlanul fennálló kockázatnak tartja, hogy a magas ikerdeficit miatt jelentős tőkekivonás indul meg a magyar befektetési konstrukciókból.