Játékelméletért járt a gazdasági Nobel

A gazdasági Nobel-díjat Robert J. Aumannak, és Thomas C. Schellingnek "az együttműködés és konfliktus játékelméleten keresztül történő kutatásáért" ítélték oda. A jósok nem csalatkoztak: a gazdasági Nobel továbbra is Amerikában maradt.

A legtöbb szakértő idén is amerikai győztest jósolt, és nem is kellett csalódniuk, miután Robert J. Aumann, és Thomas C. Schelling kapta idén a gazdasági Nobel-díjat. Az amerikai-izraeli, illetve amerikai tudósok a konfliktust és az együttműködést vizsgálták játékelmélet segítségével.

"A két kitüntetett játékelméleti kutatásai segíthetnek a kereskedelmi, üzleti konfliktusok megoldásában, sőt még háborúk elkerülésében is" - áll a Svéd Királyi Tudományos Akadémia méltatásában. Az akadémia hangsúlyozta továbbá a díjazás indoklásában: Schelling és Aumann tanulmányait világszerte felhasználják biztonságpolitika és a leszereléssel kapcsolatos politika kialakításában, piaci árképzésben, gazdasági és politikai jellegű tárgyalásokon. "Játékelméleti elemzéseikkel hozzásegítettek bennünket a konfliktusok és az együttműködés jobb megértéséhez. Jelentősen hozzájárultak az árháborúk és kereskedelmi háborúk megmagyarázásához" - indokolta a döntést a svéd akadémia.

A német származású Schelling a marylandi College Park egyetemen tanít közgazdaságtant. A jelenleg nyolcvanéves tudós 1960-ban jelentette meg A konfliktus stratégiája című művét, amelyben a játékelméleten illetve az "interaktív döntési elméleten" keresztül vizsgálja meg a társadalomtudományokat.

"Schelling rávilágított, hogy egy résztvevő helyzetét javíthatja, ha nyíltan rontja saját lehetőségeit, ugyanakkor bebizonyította, hogy a megtorlás lehetősége sokkal elrettentőbb, mint az, ha valaki képes ellenállni a támadásnak" - mutatta be indoklásában Schelling munkáját a Svéd Királyi Akadémia.

Az izraeli származású Aumann 75 éves, a jeruzsálemi Héber Egyetemen tanít matematikát. Ő volt az első, aki korlátlanul ismételt játékkísérleteket végzett. "Az ismételt játékkísérletek olyan intézmények működési elvére világítanak rá, mint a céhek vagy akár a szervezett bűnözés" - ismerteti Aumann munkásságát az akadémia.

Amerikai uralom

Az amerikaiak egyeduralma 1999 óta töretlen a gazdasági Nobel-díjasok között. A svéd akadémia szerint ez nemcsak annak köszönhető, hogy az USA a világ legfejlettebb gazdasága: Amerikában költik a legtöbb pénzt gazdasági elméletek kutatására - ez pedig jelentős versenyelőnyt biztosít a díj megnyeréséhez.

Tavaly Edward C. Prescott, az Arizona Egyetem és Finn E. Kydland, a Kalifornia Egyetem professzora nyerték el a világ legrangosabb tudományos elismerését, a kormánydöntések illetve a nyersanyaghiány gazdasági hatásainak vizsgálatáért.

Az idei jelöltek között ott volt Paul Roamer, a Stanford Egyetem a professzora, akinek új növekedési elmélete sok kormánynak adott elméleti alapot jóléti állam kiépítéséhez: Roamer a '80-as években dolgozta ki elméletét, a neoklasszikus növekedési elmélet kritikájaként.

Szintén a jelöltek között van a racionális várakozások elmélet atyja, Thomas J. Sargent a New York Egyetemről. Sargent elmélete segítségével gazdasági folyamatok alapján próbált megjósolni jövőbeli eseményeket.

Jagdis Bagvatit szintén a jelöltek között említették. Az indiai születésű, de a Columbia Egyetemen tanító professzor a globalizációellenes elméletek kritikusa, a szabad kereskedelem hirdetője. Bagvati a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) külső tanácsadójaként is dolgozott.

Érdekesség, hogy a gazdasági Nobel-díjat még sohasem ítélték oda nőnek. A díjkategóriát később illesztették a Nobel díjak rendszerébe. Alfred Nobel 1901-es alapítványában még csak orvosi, fizikai, kémiai, irodalmi és béke díjakat ítéltek oda. A gazdasági díjat a Svéd Központi Bank alapította 1968-ban. Eddig 57 embernek ítélték oda a díjat. A díj teljes neve egyébként a Svéd Központi Bank Közgazdaságtudományi Alfred Nobel-Emlékdíja.

A bejelentés után december 10-én, Nobel halálának évfordulóján adják majd át a díjakat Stockholmban. A díj 10 millió svéd korona - azaz valamivel több, mint negyedmilliárd forint. Mivel Aumann és Schelling megosztva kapták a díjat, fejenként öt-ötmillió svéd korona a jutalmuk.