Alacsonyabb a vártnál az infláció

A fogyasztói árak 3,7 százalékkal nőttek szeptemberben tavalyhoz képest. Idén az infláció 3,7 százalékos volt az első kilenc hónapban, egy éves összevetésben. Leginkább az üzemanyagok és a gyógyszerek ára nőtt, ezzel szemben olcsóbbak lettek a tartós fogyasztási cikkek. Elemzői vélemény szerint nincs ok az aggodalomra, az egész éves infláció is 3,7 százalék körül lesz.

A fogyasztói árak az idén szeptemberben 0,2 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 3,7 százalékkal haladták meg a 2004 szeptemberi szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. Az elemzők 3,8 százalékos 12 havi fogyasztói áremelkedést vártak szeptemberre. Az idén az első kilenc hónapban az árak 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Tavaly szeptemberben a 12 havi infláció 6,6 százalék volt.

Egy hónap alatt - augusztushoz viszonyítva - az élelmiszerek árai 0,2 százalékkal csökkentek, ezen belül az idényáras élelmiszerek ára 6 százalékkal mérséklődött. Ezzel szemben 4,9 százalékkal növekedett a tojás, 2,1 százalékkal a tej, 1,4 százalékkal a párizsi, kolbász, 1,3 százalékkal a kávé, és 1,1 százalékkal a liszt ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal növekedtek.

Árcsökkenés volt szeptemberben a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások körében. Utóbbin belül az üdülésekért átlagosan 10,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, míg az oktatási szolgáltatás 5 százalékkal drágult egy hónap alatt. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 2,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2004 szeptemberében.

A szezonváltás miatt a ruházkodási cikkek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 1,7 százalékkal emelkedtek.

A szeszes italok, dohányáruk, a háztartási energia, illetve az egyéb cikkek, üzemanyagok esetében szintén áremelkedés következett be. Utóbbi csoportból a tankönyv 4,8 százalékkal, a járműüzemanyag-árak 4,1 százalékkal emelkedtek.

A szolgáltatások átlagot meghaladó, 5,1 százalékos áremelkedésén belül a szerencsejáték 16, a helyi tömegközlekedés 14, a szemétszállítás és a csatornadíj egyaránt 12 százalékkal drágult.

A háztartási energia árnövekedése szintén az átlagosnál magasabb, 6,1 százalék volt, ezen belül a palackos gáz 7,2 százalékkal, az elektromos energia 6,9 százalékkal drágult egy év alatt. A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek, üzemanyagok árai nőttek, 7,2 százalékkal, ezen belül a járműüzemanyagok 17 százalékkal, a gyógyszer, gyógyáru 14 százalékkal került többe, mint tavaly szeptemberben.

Az adóváltozások hatását kiszűrő változatlan adótartalmú árindex az előző hónaphoz 100,2 százalék, az előző év szeptemberhez viszonyítva pedig 103,6 százalék volt. Szeptemberben a nyugdíjas fogyasztóiár-index az előző hónaphoz 100,0 százalék, az előző év szeptemberhez viszonyítva pedig 104,1 százalék volt.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az üzemanyagárak jelentős emelkedését szeptemberben ellensúlyozni tudta a vártnál nagyobb árcsökkenés a tartós fogyasztási javak területén, ill. a szeszes italok, dohányáruk átlagosnál kisebb drágulása.

Az elemző szerint nincs ok aggodalomra, az év hátralevő részében 3,6-3,7 százalék közötti inflációra számíthatunk, a decemberi fogyasztói áremelkedés 3,7 százalék lehet, míg az éves átlagos infláció szintén 3,7 százalék lesz. Az infláció alakulása akár teret is adhatna a további kamatcsökkentésekre, azonban az MNB Monetáris Tanácsa a hangsúlyokat az igen súlyos egyensúlyi, és a törékeny piaci kockázatokra helyezi, ezért a közeljövőben aligha lehetséges a kamatcsökkentések folytatása.