Áremelést hozhat az új kereskedelmi törvény

A szakmai szervezetek között jelentős vitát robbantott ki az új kereskedelmi törvény tervezetének több passzusa is. A javaslat vesztesei pont a bolti dolgozók lehetnek, ha december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánítják. A beszállítókat védő rendelkezések áremelkedéssel járhatnak.

Az üzletek nyitva tartásának jelenlegi, viszonylag liberális szabályozását mind a szakszervezetek, mind a vállalkozások támadják. Az Európai Unióban nincsen egységes nyitvatartási rend. Az ünnepi nyitva tartást a legtöbb tagállam szabályozza, az alkalmazotti és a fogyasztói érdekvédelem súlyától, a vásárlási szokásoktól, valamint az ország kulturális hagyományaitól függően.

A törvényjavaslat ezzel kapcsolatban csak az alapelveket rögzíti. Az üzlet nyitvatartási idejét továbbra is a kereskedő állapítja meg, a vásárlási szokások és a foglalkoztatottak érdekeinek, valamint a munka törvénykönyve előírásainak figyelembe vételével. Ezt a tervezet készítői azzal indokolják, hogy a kereskedelmi vállalkozások, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások számára a működőképesség megtartásához, javításához fontos eszköz, hogy a kereskedő az üzlet nyitva tartását a vásárlói, turisztikai igényekhez alkalmazkodva állapítsa meg.

Munkaszüneti napon tilos kinyitni, kivéve, ha...

Ezért a tervezet kizárólag a munkaszüneti napokon való nyitva tartást korlátozza. A javaslat szerint a munkaszüneti napokon az üzletek nem tarthatnak nyitva, kivéve a vendéglátó üzleteket, kereskedelmi szálláshelyeket, a virág-, az édességüzleteket és a benzinkutakat.

A tilalom alól azonban a helyi hagyományokra és az idegenforgalmi érdekekre tekintettel az önkormányzat képviselő-testülete - a Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottság véleményét kikérve - rendeletben felmentést adhat.

Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke szerint a javaslatnak ezzel a részével két probléma is van. Egyrészt az, hogy az önkormányzatokra bízza a törvény az engedélyezést. Sáling szerint ez szakmailag nem jó. Elképzelhető emellett az is, hogy egy olyan cég esetében, amely az országban több helyen rendelkezik üzlettel, van, ahol kinyithat, míg van, ahol nem, attól függően, hogy az érintett önkormányzat adott-e engedélyt. A szakszervezeti vezető szerint a másik problémát a hivatkozás jelenti; hiszen gyakorlatilag nincsen olyan település, ahol ne lenne idegenforgalom vagy ne lehetne indokként találni helyi hagyományokat. Precedenst teremthet, hogy a munkaszüneti nap nem munkaszüneti nap.

Konszenzus eredményeként született meg a törvény azon része, mely szerint az üzletek zárva tartanak az ünnepnapokon. A kereskedők elfogadják azt, hogy a piros betűs ünnepekkor nem dolgoznak - mondta az [origo]-nak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Az alkalmazottak trükktől tartanak

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete szerette volna elérni, hogy a hétvégén, vasárnap is korlátozza a törvény a nyitva tartást, ez azonban nem sikerült. Sáling József elnök példaképpen említette erre Horvátországot, ahol havonta 1-2 vasárnap tarthatnak nyitva a boltok, vagy azokat az országokat, ahol a törvény heti nyitvatartási időkeretet határoz meg.

Vámos György szerint ma a vasárnapi nyitva tartás tábora szélesebb, mint az azt ellenzőké. A törvényjavaslat indoklása szerint is versenypolitikai szempontból jelentősége van annak, hogy a kereskedő vasárnap is nyitva tarthasson, ugyanis a piackutatások szerint a vásárlók körében elterjedt és megszokott a vasárnapi vásárlás.

December 24-ét külön szabályozza a törvény. Ezen a napon minden üzlet csak 14 óráig lehet nyitva, ez alól nem enged kivételt a javaslat.

Jelenleg december 24-e nem munkaszüneti nap. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) attól tart, hogy egy önálló képviselői indítvánnyal a parlament a szentestét munkaszüneti nappá nyilvánítja. Ezen a napon egyik szférában sem dolgoznának, ugyanakkor a kereskedelmi törvény javaslata szerint a boltok14 óráig nyitva tarthatnak. A KASZ azt szeretné elérni, hogy vagy mindenkinek legyen munkaszüneti nap december 24-e, vagy keressenek egy másik munkaszüneti napot. A szakszervezet attól tart, hogy egy "trükkel áldozatul esnek 24-ének"; szerintük a kereskedelmi dolgozók munkaszüneti napját nem lehet megvenni dupla pénzért sem.

A kereskedő az üzlet nyitvatartási idejét a működési engedély iránti kérelem benyújtásakor köteles bejelenteni a jegyzőnek, s a változást is közölnie kell, az azt megelőző 5 munkanapon belül. Az illetékes önkormányzat jegyzője közérdekből (környezetvédelmi szempontok alapján, a zajterhelés csökkentése érdekében, a lakók életkörülményeinek biztosítása céljából) az üzletek nyitva tartását - este 10 óra és reggel 6 óra között - korlátozhatja. A jegyzőnek lehetősége lesz arra is, hogy veszélyes mértékű zaj esetén megtiltsa vagy korlátozza a hirdetés vagy figyelemfelhívás célját szolgáló eszközök használatát, ha ez az emberek nyugalmát zavarja.