Áremelést hozhat az új kereskedelmi törvény

A szakmai szervezetek között jelentős vitát robbantott ki az új kereskedelmi törvény tervezetének több passzusa is. A javaslat vesztesei pont a bolti dolgozók lehetnek, ha december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánítják. A beszállítókat védő rendelkezések áremelkedéssel járhatnak.

A törvényjavaslat bevezeti a kereskedelemben a jelentős piaci erő fogalmát. Megléte a gazdasági erőfölényhez hasonlóan nem verseny- és jogsértő, csak a vele való visszaélés minősíthető sérelmesnek.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a törvény jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokra vonatkozó passzusa kereskedelemellenes és diszkriminatív, emellett a versenytörvényben lenne a helye. Diszkriminatív azért, mert a beszállító és a kereskedő viszonyában releváns jelentős piaci erőt csak a beszállítónál szabályozza - véli Vámos. A főtitkár szerint ugyanakkor például egy tejfeldolgozó üzem is lehet erőfölényben a termelőkkel szemben.

A törvényjavaslat szerint, ha felmerül a gyanú, hogy a kereskedő visszaél erőfölényével, akkor a Gazdasági Versenyhivatal folytatja le az ellenőrzést. Vámos szerint az is mutatja, hogy a rendelkezésnek a versenytörvényben lenne a helye, hogy a vitás ügyekben a GVH jár el.

Magyarországon kereskedelemellenes hangulat van, véli a főtitkár, aki szerint egy GVH-vizsgálatnak (melyet a visszaélés gyanúja indít el) image- és piacromboló hatása is van.

A törvényjavaslat megfogalmazásában jelentős piaci erő az olyan piaci helyzet, amelynek következtében a kereskedő a beszállítók számára a termékeik végső fogyasztókhoz való eljuttatása során ésszerűen megkerülhetetlen, illetve pótolhatatlan szerződéses partnerré válik, és forgalmi részesedésének mértéke miatt képes a termék, termékcsoport piacra jutását regionálisan vagy országosan befolyásolni.

A jelentős piaci erő akkor áll fenn a beszállítóval szemben, ha az adott vállalatcsoport kereskedelmi tevékenységéből származó előző évi konszolidált nettó árbevétele meghaladja a 150 milliárd forintot. Az ilyen szereplők száma a gazdasági minisztérium szerint 8-10. Másrészt, ha a kereskedelmi forgalomból származó piaci részesedése meghaladja a tíz százalékot.

A törvényjavaslat miniszteri indokolása szerint a jelenleg alkalmazott joggyakorlat szerint gazdasági erőfölényes helyzetet általában 30 százalékos érékesítési piaci részesedés felett lehet kimutatni. A disztribúciós folyamatokban a jelentős piaci erőből fakadó piaci jelenségek általában már alacsonyabb, becslések szerint 5-10 százalékot elérő értékesítési piaci részesedés esetén is kimutathatók.

A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozással szemben a mikro-, kis- és középvállalkozó beszállítók kiszolgáltatott helyzetben vannak. Ennek alapvető oka, hogy míg egy-egy beszállító a kereskedő értékesítési forgalmából töredéknyi részesedéssel rendelkezik, addig az érintett beszállító értékesítésének jelentős hányada történhet egy-egy jelentős piaci erővel rendelkező kereskedelmi vállalkozói hálózatán keresztül. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a kereskedő megkerülhetetlen szerződéskötési partnerré válik a beszállító számára, és a kereskedő egyoldalúan előnyös alkupozícióra tesz szert ez által.

A beszállítóval szemben jelentős piaci erővel való visszaélésnek minősül:

• a beszállító indokolatlan megkülönböztetése;
• a beszállító értékesítési lehetőséghez való hozzáférésének indokolatlan korlátozása;
• a tisztességtelen, a kereskedő számára egyoldalúan előnyős kockázatmegosztást eredményező feltételek előírása a beszállítóval szemben, különösen a kereskedő üzleti érdekeit is szolgáló - így raktározási, reklámozási, marketing és más - költségek aránytalan áthárítása a beszállítóra;
• a szerződéses feltételek beszállító hátrányára történő indokolatlan utólagos megváltoztatása, illetve ilyen lehetőség kikötése a kereskedő részéről;
• a beszállítónak a kereskedővel kialakítandó üzleti kapcsolataira vonatkozó feltételek előírása, különösen a legkedvezőbb feltételek alkalmazásának kikötése, ennek visszamenőleges érvényesítése, illetve annak előírása, hogy azonos időszakra adott termékre csak az adott kereskedőnek biztosítson akciót;
• a különféle - különösen a kereskedő beszállítóinak listájára vagy árukészletébe való bekerülésért, más, a beszállító által nem igényelt szolgáltatásokért fizetendő - díjak egyoldalú felszámítása a beszállítónak;
• a szerződés felbontásával való fenyegetés, az egyoldalú előnyt jelentő szerződéskötési feltételek kikényszerítése érdekében.

A beszállítókat védő rendelkezések a vásárlóknak azonban könnyen jelenthetnek áremelkedést, hiszen pont ezekkel az eszközökkel érhetnek el dömpingárakat a kereskedők.