A kereskedelmi törvényről vitáztak

A magyar beszállítók védelmét hangsúlyozták a hozzászólók a kereskedelmi törvényjavaslat vitájában kedden a parlamentben. A javaslat hatálya a gyógyszerkereskedelem kivételével valamennyi határainkon belül végzett kereskedelmi tevékenységre kiterjed.

Dióssy Gábor államtitkár az expozé után azt mondta: nem lehet elmenni az állami befolyás növelésének irányába, és a fogyasztói szokásokat sem lehet befolyásolni, ehelyett piacgazdasági eszközökhöz kell nyúlni. "Biztosan nem a szigorúbb állami beavatkozással, a tilalommal lehet elérni a beszállítók védelmét" - mondta Dióssy Gábor gazdasági államtitkár. Hozzátette: a beszállítók összefogására, közös fellépésére lenne szükség, nem pedig arra, hogy egymás ellen hadakozzanak.

Józsa István (MSZP) a javaslat vitájában kiemelte: a törvényjavaslat megalkotásának célja az átalakult gazdasági környezetnek és jogi struktúrának megfelelő szabályozás kialakítása, egy egyszerű, betartható és egyenlő esélyeket teremtő törvény megalkotásával. A kereskedelmi ágazat magyarországi helyzetéről elmondható, hogy a GDP-hez történő hozzájárulása dinamikus mértékben nő, jelenleg ez 12 százalék; a kereskedelem a magyar gazdaság meghatározó ágazata - tette hozzá.

Józsa megjegyezte, hogy a javaslat foglalkozik a jelentős piaci erővel való visszaélés tilalmával, illetve ennek alapvető szabályozásával. Megjelennek többek között olyan fogalmak is a javaslatban, mint az internetes kereskedelem, és az ár alatti értékesítés tilalma - mondta a képviselő. Elmondta azt is: a javaslat megtiltja a piros betűs ünnepekre vonatkozó nyitva tartást, ugyanakkor az illetékes települési önkormányzat képviselőtestülete a tilalom alól bizonyos felmentéseket adhat.

Orosz Sándor (MSZP) kifogásolta, hogy a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma nem került bele nevesítve a törvényjavaslatba. Milyen eljárásrendben érvényesítik majd a kereskedőkkel szemben ezt a tilalmat? - tette fel a kérdést a szocialista képviselő, aki szerint nincs garanciális elem a törvényben az ilyen esetekre. A képviselő a jelentős piaci erővel való visszaélés kezelésére vonatkozó feltételek szigorítását, a nagy eladóterű üzletekre vonatkozó szabályoknak és a kereskedelmi forgalomban kapható termékek minőségi követelményeinek a meghatározását javasolta.

A szocialista Gőgös Zoltán megjegyezte: jelenleg semmilyen szankció nincs arra, hogy a multik közös beszerzési céget működtessenek. Úgy vélte, ez európai probléma, ugyanakkor nyugaton az ár kevésbé lényeges szempont a vásárlásnál, mint Magyarországon.

Szalay Gábor (SZDSZ) emlékeztetett arra, hogy Magyarország kiskereskedelme és vendéglátása már a kilencvenes évek elején nagyrészt magánkézbe került. Kiemelte, hogy a javaslat hatálya valamennyi határainkon belül végzett kereskedelmi tevékenységre kiterjed, a gyógyszerkereskedelem kivételével. A javaslat bevezeti a jelentős piaci erő fogalmát, elsősorban a hazai kis- és közepes beszállítók, vállalkozások védelmére, és megtiltja az azzal való visszaélést - mondta hozzátéve, ezt az a körülmény indokolja, hogy megjelentek, és gyorsan növekednek a nagy tőkeerejű kereskedelmi láncok.

Szalay Gábor beszélt arról is, hogy ha a törvényjavaslat elrendelné a beszerzési ár alatti eladás tilalmát a hiper- és szupermarketeknek, akkor ennek helyébe biztosan az önköltségi ár alatti beszerzés és vásárlás lépne, amire a termelő és a beszállító fizetne rá.

Kis Zoltán (SZDSZ) egyetértett azzal, hogy a beszerzési ár alatti értékesítésre vonatkozó szabályokat nevesíteni lehetne a jelentős piaci erőfölénnyel való visszaélés kategóriáján belül.