Járai: kemény reformok kellenek az euróért

Kemény reformok kellenek az euró bevezetéséhez; az államháztartásban jelentős átalakításra lenne szükség, a költségvetés finanszírozási igényét csökkenteni kell - mondta Járai Zsigmond a jegybank elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság keddi rendezvényén.

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden Budapesten, a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén kiemelte: ahhoz, hogy 2008-ra teljesíteni tudjuk az euró bevezetéséhez szükséges előfeltételeket, másfél év alatt 1300 milliárd forint kiadáscsökkentést kellene végrehajtani az államháztartásban, ami a mostani körülmények között lehetetlennek tűnik.

Járai Zsigmond újságíróknak válaszolva hangsúlyozta: bármilyen színezetű kormánya is legyen jövőre a választásokat követően az országnak, teljesen új gazdaságpolitikára lesz szükség. Az államháztartásban a reformok elodázhatatlanok, mert az államháztartás a mostani formájában finanszírozhatatlan - mondta.

Járai Zsigmond előadásában elmondta: véleménye nem mindenben egyezik az MNB vezetésének álláspontjával, de a közgazdasági társaság ülésén úgy érzi, el kell mondania személyes véleményét.

Járai Zsigmond aláhúzta: az elmúlt másfél évben az európai uniós tagságunkat követően nem jutottunk közelebb az unió fejlettségi átlagához. A magyar gazdaság növekedési rátája az uniót alapító régebbi tagállamokhoz képest magas, de ezzel a növekedési rátával nem tudunk felzárkózni. A tavaly csatlakozott tíz új tagország között a gazdasági növekedés tekintetében hátul kullogunk - emelte ki.

Azt is nyomatékosan bírálta, hogy "Magyarország az egyedüli új EU-tagállam, amely egyetlen maastrichti előfeltételt sem teljesít, ami nélkülözhetetlen lenne az euró bevezetéséhez. Ha hozzávesszük, hogy két év múlva Románia és Bulgária is az EU tagországai között lesz, még hátrább kerülhetünk, mert Bulgária ugyan nem tagja az uniónak, de már most teljesíti a maastrichti elvárásokat.

A jegybank elnöke szerint nagyon komoly adóreformra lenne szükség és az államháztartás kiadásait egyértelműen le kellene faragni. Jelentős gondnak nevezte azt, hogy a költségvetés a 45 százalékát elvonja a gazdaság bevételeinek, sőt az elvont bevételek 50 százalékát átcsoportosítja. Az államháztartás ilyen nagyfokú terjedelme, finanszírozási igénye gátja a gazdasági növekedés kibontakozásának. Az államháztartás méretét, a közalkalmazottak mostani 800 ezres létszámát nagy mértékben le kellene építeni, a kiadásokat drasztikusan le kellene faragni ahhoz, hogy több pénz maradjon a vállalkozásoknál.

A jegybank-elnök igen jelentős gondnak nevezte azt is, hogy a munkaképes korú lakosságnak mindössze 57 százaléka, a magyar összlakosságnak pedig csupán 38 százaléka dolgozik, azaz járul hozzá az állami bevételekhez.

Kritikusnak ítélte az oktatás helyzetét is. Véleménye szerint a mai magyar oktatási rendszer olyan fiatalokat bocsát ki, akik pályakezdésüket munkanélküliként kezdik, mivel arra a végzettségre a gazdaságnak nagy részben nincs szüksége, amelyet az oktatási intézményekben szereznek. Ugyancsak megoldatlan megítélése szerint a felnőttek átképzése is.