Nyugdíjreformot sürget a Világbank

Reformokat sürget a közép-európai EU tagállamok nyugdíjrendszerében a Világbank. A szervezet felmérése szerint ugyan történtek jelentős változtatások az utóbbi időben, de a demográfiai mutatók szerint újabb komoly reformokra van szükség - írja a Népszabadság. A Világbank szerint általánosságban elmondható, hogy a jövedelemhez képest a vizsgált országokban magas a nyugdíj összege.

Nyugdíjreformot sürget az újonnan csatlakozott EU tagállamokban a Világbank. A szervezet nyolc közép európai tagállam nyugdíjrendszerét vizsgálta meg. A lengyel, cseh, szlovák, magyar, szlovén, lett, litván és észt rendszerről összességében elmondható, hogy a kitolódó várható élettartam és az alacsony születési ráták komoly gondot okozhatnak a későbbiekben - írja a Népszabadság.

Mind a nyolc ország végrehajtott valamilyen reformot az utóbbi tíz évben. Az átalakítás magában foglalta a nyugdíjkorhatár emelését, a járulék és a járadék szorosabb kapcsolatának megteremtését, valamint a kockázatok megosztását. Az állami, felosztó-kirovó rendszer mellett ma már mindenütt létezik önkéntes kiegészítő nyugdíjbiztosítás, s néhány országban pedig - Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon és tavaly óta Szlovákiában - működik a második pillér is, amely kötelező a fiatal munkavállalók számára.

A magyar társadalombiztosításhoz hasonló felosztó-kirovó rendszerek reformja minden vizsgált országban tartalmazta a korhatár emelését, a korai nyugdíjba vonulás nehezítését, a különböző kedvezmények körének szűkítését, valamint a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez ledolgozandó idő növelését. Lengyelország és Lettország ezenkívül áttért az egyéni számlás rendszerre, amely az állami járadékot is a befizetett járulékok mértékéhez közelíti.

A frissen csatlakozó országok között a nyugdíjkorhatár összehasonlítása emiatt igen nehéz, hiszen a változások folyamatosak. Általánosságban a nők hamarabb mehetnek nyugdíjba, mint a férfiak, 54 és 60 életévük között, s egyes országokban figyelembe veszik azt is, hány gyermeket neveltek fel. A férfiak 58 és 65 éves koruk között vonulhatnak nyugalomba. Lengyelországban 60 és 65 év a korhatár, az öszszes többi országban fokozatosan emelkedik. Magyarországon 2009-re emelkedik hatvankét évre a nők nyugdíjkorhatára.

A Világbank szerint a reformok ellenére, uniós összehasonlításban még mindig nagyok a nyugdíjkiadások, a GDP-hez mérten. Az EU-8-ak körében továbbra is alacsony a tényleges, átlagos nyugdíjkorhatár. Ennek oka a korábbi munkaerő-gazdálkodásban keresendő, amikor éppen erőltették a korai visszavonulást a növekvő munkanélküliség miatt. De tetemes a kiadás, mert a jövedelemhez képest magas a nyugdíj összege. A nyugdíjbiztosítási alapok a kilencvenes évek közepe óta deficitet tartalmaznak, 1999 és 2004 között minden évben hiányt mutatott a rendszer Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában.

Az elöregedés folyamata azonban még a viszonylag jó pénzügyi helyzetben lévő országokra is nagy terhet rak majd. Egyrészt emelkedik a várható életkor, csökken a születési ráta, s a "Ratkó-nemzedék" hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt. Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában is megkétszereződik a 65 év felettiek száma 2050-ig. Magyarország és a balti államok esetében kisebb a növekedés. Ez azt jelenti, hogy egyre kevesebb munkaképes korú ember tart el egyre több nyugdíjast.

Összegzésként, a Világbank arra a következtetésre jut, hogy a reformok sokat javítottak a helyzeten, de nem eleget. Különösen Csehországra és Szlovéniára várnak nagy feladatok, hiszen itt még nem vezették be a második pillért.