Nőhet a pénzügyi rendszer zavarainak esélye

A befektethető vagyon gyors növekedésére és azzal párhuzamosan a pénzügyi rendszer kockázatainak bővülésére számít a következő években a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. A pénzügyi hatóság 2010-ig szóló stratégiájában a pénzügyi szolgáltatások nemzetközibbé válását, a szolgáltatók további koncentrációját és az alapszerű vagyonkezelés szerepének növekedését is prognosztizálja.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete megfogalmazta és Hatékony felügyelet címen nyilvánosságra hozta 2010-ig szóló stratégiáját. A dokumentum alapján a pénzügyi hatóság feladata, hogy elkerülje a bizonytalanságok kialakulását a pénzügyi piacokon. Ennek érdekében a felügyelet arra törekszik, hogy biztosítsa a pénzügyi piacok megbízható, folyamatos és átlátható működését; erősítse irántuk a bizalmat és azok tisztességes verseny alapján történő fejlődését. Védje a piaci szereplők jogos érdekeit, előmozdítsa az információk elérhetőségét és részt vegyen a pénzügyi bűnözés visszaszorításában.

A tanulmány készítői arra számítanak, hogy folytatódik a világgazdaság és azon belül a magyar gazdaság lendületes fejlődése. Előbbit a technológia gyors fejlődésére és a tőke világméretűbb eloszlására, utóbbit az európai integrációból adódó növekvő politikai és gazdasági biztonságra, és a szomszéd országokkal erősödő gazdasági kapcsolatokra alapozza.

A dokumentum készítői a politikai és társadalmi különbségek világméretű csökkenésére, és emiatt a stabilitás növekedésére számítanak, ám nem zárják ki az egy szűkösebbé váló erőforrások elosztása kapcsán világméretű konfliktusok kialakulását sem.

Előrejelzéseik szerint a gazdaság gyors bővülése és az élettartam várható hosszabbodása miatt nő a felhalmozott és a pénzügyi rendszeren keresztül befektetett vagyon nagysága. Ez növeli a pénzügyi hatóság "gondjaira bízott" összeg mértékét. Mivel a felhalmozott vagyon hitelek fedezetéül is szolgálhat, ezért csökken a kölcsönök jövedelemfedezettsége és nő a hitelezés kockázata. Ráadásul a pénzügyi piacok és intézmények összekapcsolódása miatt emelkedik az egész rendszer kockázata. E három tényező miatt a fokozódik a felügyelet felelőssége is.

Kedvező és kedvezőtlen hatást egyaránt gyakorol a pénzügyi piacokra a széles sávú telefon-, és internet-kapcsolat elterjedése a dokumentum szerint. A folyamat lehetővé teszi, hogy a pénzügyi szolgáltatásokat kínálók és igénybe vevők döntéseiket a korábbinál jóval több információ alapján hozzák meg. A több információ azonban nagyobb kockázatvállalásra ösztönözheti a döntéshozókat. Emellett a változások felgyorsulása bonyolultabbá teszi az új fajta kockázatok feltárását és az elhárításukra alkalmas módszerek bevezetését. Emellett számolni kell az informatikai és a hírközlési rendszerek üzemzavaraival és új elektronikus eszközökkel végrehajtott bűncselekmények lehetőségével.

A tanulmány szerint a vagyonosodás erősödésével párhuzamosan a hagyományos kereskedelemi banki szolgáltatások rovására teret nyernek a befektetési szolgáltatások, és elsősorban az alapszerű vagyonkezelés szerepe nő majd. A felügyelet előrejelzései szerint a pénzügyi szolgáltatások átlagnál gyorsabban terjednek az olyan kockázatfedezeti, és spekulatív eszközként alkalmazott származtatott pénzügyi termékek, mint a határidős ügyletek és az opciók. A szakemberek arra is számítnak, hogy nő a kombinált pénzügyi szolgáltatások, valamint a más szolgáltatásokkal össze kapcsolt pénzügyi termékek szerepe.

A pénzügyi szolgáltatók hitelezési kockázatai nőnek

Az összetettebb termékek szintén fokozzák a pénzügyi kockázatokat, melyek kezelése bonyolultabb felügyeleti eljárásokat igényel.

A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy az európai integráció és a globalizáció következtében nő a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatások szerepe, és a szolgáltatások túlkínálata, valamint a jövedelmezőség csökkenése miatt a szolgáltatók koncentrációja várható. A tanulmány készítői azonban úgy vélik, hogy ez nem feltétlenül jár majd együtt az intézmények számának csökkenésével, hanem elsősorban tőke- és irányítási koncentrációt jelent majd. Ennek ellenére a tanulmány bizonyosnak látja a pénzügyi régióközpontok jelentősségének fennmaradását, ugyanakkor London, New York, Hong Kong és Tokió mellett nem sorolja fel Frankfurtot.

A felügyelet 5 éves stratégiájáról szóló dokumentum a fenti folyamatok és a működési körülmények értékelése alapján számos, ám nem konkretizált célokat fogalmaz meg az intézmény számára, melyek leginkább a felügyelet munkatársai és a társhatóságok számra lehetnek érdekesek. A körülmények taglalása között található, hogy a pénzügyi hatóság integráltsága és szervezeti rendje ugyan biztosítja a szektor felügyeletét, ám az erősen széttagolt, nagyszámú, elkülönült egységből álló szervezet és a vezetői hierarchia bonyolultsága csökkenti az intézmény hatóságát. További gond még, hogy nincs pontosan meghatározva a Felügyeleti Tanács és a hivatal feladata és döntési jogköre, és az azért vállalt felelősség sem.

Giczi József