Az uniós keretköltségvetésnek idén meg kell születnie

Az Európai Uniónak a 2007-2013 közötti hosszú távú költségvetésével kapcsolatos vita során a tagállamok külügy- és uniós ügyi miniszterei leszögezték, hogy a keretköltségvetési megállapodásnak év végéig meg kell születnie.

A tagországok külügyminiszteri ülésén négy és fél hónap szünet után hivatalosan folytatódtak a tárgyalások az Európai Unió 2007-2013 közötti hosszú távú keretköltségvetésről. Minden delegáció leszögezte, hogy a megállapodásnak év végéig meg kell születnie. Hangsúlyozták, hogy több kárt okoz a további elhúzódás, mint amennyi nyerhető az esetleg későbbiekben kidolgozandó forrásátcsoportosítással.

Baráth Etele, az uniós ügyekkel foglalkozó magyar miniszter sajtótájékoztatóján kifogásolta, hogy a brit elnökség eddig nem reagált érdemben az utóbbi hónapokban végzett munkára. Magyarország számára például fontos az Ausztriával és Szlovéniával kibővített visegrádi országcsoport e témában tartott találkozója, illetve 18-20 ország részvétele mellett a kohézióval foglalkozó budapesti konferencia.

A miniszter úgy vélte ugyanakkor, hogy most mind a két-, mind a többoldalú egyeztetés fel fog gyorsulni, és a lényegi kérdések kitisztulhatnak a december közepén tartandó félévzáró állam- és kormányfői értekezletre.

Az Európai Bizottság friss kezdeményezése, hogy az uniós tagállamok mutassák ki, uniós felzárkóztatási támogatásaikból mekkora rész szolgálja a versenyképességet. Brüsszel szerint ha ez az arány nem éri el a 60 százalékot, át kellene csoportosítani. (A testület egy számítása szerint Magyarország esetében ez az arány körülbelül 43 százalékos.) Az új tagállamok többsége azonban hangoztatta, hogy véleményük szerint a felzárkóztatási összegek jelentős - magyar számítás szerint - legalább 60-70 százalékos mértékben közvetlenül szolgálják a versenyképességet.

Baráth az ülésen kifejtette: "a kohéziós támogatások felhasználásakor a valódi veszélyt a pénzügyi perspektíváról folytatott tárgyalások elhúzódásából adódó késedelem jelenti", továbbá a támogatások kétéves felhasználási kötelezettségének kiterjesztése a kohéziós alapokra.

Szakmai hiba a magyar miniszter szerint, hogy az infrastruktúrára fordított pénzeket nem számítják be a versenyképességet célzó beruházások közé, hiszen például a környezetvédelemben vagy a közlekedésben számos innováció születik, emellett a kis- és középvállalkozások (amelyeknek erősítése is cél) döntően szintén ezekben az ágazatokban tevékenykednek.

Az úgynevezett globalizációs kiigazítási alap létrehozását hétfőn több ország kereken elutasította, és mások között Magyarország is "bizonytalannak tartja" - mondta el Baráth Etele. Az egyik legnagyobb probléma ezzel, hogy nincs kidolgozva a szempontrendszere, eszközei és céljai. Magyar vélemény szerint egy ilyennek az alkalmazása csak akkor elképzelhető, ha az európai gazdaságot vagy munkaerőpiacot sokkhatás éri.

Számos delegáció továbbra is fontosnak tartotta, hogy az uniós támogatások szintje érhesse el az adott tagállam bruttó nemzeti jövedelmének 4 százalékát. Az Európai Bizottság ugyanakkor a jelenlegi állás szerint nem foglal el pozitív álláspontot a kétéves felhasználási korlát és a - Magyarországnak ugyancsak fontos - áfavisszatérítési lehetőség megtartásának tekintetében.

Baráth azt is megemlítette: miután Budapest környéke, Közép-Magyarország régió soha nem ért el teljes kedvezményezettséget, a magyar vezetés ragaszkodik ahhoz, hogy éves átlagban a támogatás elérje a 115 euró/főt.

A mezőgazdasági reform ügyénél szó van a támogatások átcsoportosításáról vidékfejlesztési célokra. Baráth Etele úgy vélte, ez valóban hatékonyabban működne, mint a közvetlen kifizetések, de a magyar vezetés ezt csak akkor tartja elképzelhetőnek, ha "majd a magyar agrárium is eléri azt a támogatási szintet, mint nyugat-európai társai". Tehát előzőleg fel kell gyorsítani és el kell érni a közvetlen kifizetések szintjének kiegyenlítődését.

Magyarország elfogadhatónak tartja, hogy 2009 táján induljon meg a vita a mezőgazdasági támogatások rendszerének átalakításáról, és az 2013 után legyen bevezethető. 2009-nél korábbi dátumot hétfőn senki nem javasolt - emelte ki Baráth Etele.

Többen ismét felvetették az ülésen, hogy Nagy-Britanniának felül kellene vizsgálnia az unióban egyedülálló visszatérítése helyzetét.

Egy-két ország magatartásában meglepő elmozdulások is tapasztalhatók: például spanyol részről szeretnék immár megkülönböztetni az általános és a technológia kohézió kategóriáját, ami viszont Baráth megítélése szerint az unió két részre válásához vezethetne.