EBRD: Magyarországé a legjobb osztályzat

Lankadóban van a közép- és kelet-európai országokban tavaly tapasztalt beruházási és exportláz, azonban még az idén is erős lesz a térség növekedése - derül ki az ország-csoport átalakulásának finanszírozására alapított, londoni EBRD hétfőn kiadott éves jelentéséből. Idén is Magyarország kapta a legjobb osztályzatokat az átalakulási folyamat összehasonlító kategóriáiban, de a legnagyobb államháztartási hiány is nálunk van a térségben.

Magyarország továbbra is osztályelső az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) idei átalakulási jelentésének egyes átalakulási kategóriákra adott listáján. Az átalakulás előrehaladottságát 1-től 4 pluszig terjedő EBRD-indexcsoportban, négy nagy területen vizsgálják, ezek a vállalati szféra, a piaci-kereskedelmi rendszer, a pénzügyi szektor és az infrastruktúra.

A kilenc alkategória közül Magyarország nyolcra a 4 mínusztól 4 pluszig terjedő legjobb osztályzati sávot kapta, csak a versenypolitikára kapott 3-ast, viszont ebben a kategóriában senki nem kapott ennél jobb osztályzatot.

A magyarországi kormányzati és vállalati szerkezeti átalakítás tavalyi 3 plusz osztályzata az idei jelentésben 4 mínuszra javult. Az infrastrukturális reform kategóriájában az EBRD 27 kedvezményezett országa közül csak Magyarországnak van négyese - 4 mínusszal -, a többi térségi ország e besorolása 1 és 3 plusz között változik.

A magyar értékpapír-piaci átalakulást is felértékelte a londoni bank a tavalyi 4 mínuszról 4-esre, megállapítva, hogy a tőzsdei kapitalizáció 2004. végére meghaladta a GDP-érték 25 százalékát.

A vizsgált országcsoport átlagos növekedési üteme az idén 5,3 százalék lesz a tavalyi 6,6 százalékos rekord után - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tevékenységi területéhez tartozó, 27 kelet-európai és közép-ázsiai ország éves haladását felmérő elemzésben. A térségi átlagon belül a közép-európai és balti államok idei gazdasági növekedését 4,2 százalékra jósolják az EBRD elemzői a 2005-ben mért 5,2 százalék helyett.

A londoni bank szerint Magyarországon a tavalyi 4,2 százalék után az idén 3,5 százalékos GDP-növekedés várható. Csehországban, 5,0 százalékos, Szlovákiában 5,3 százalékos, Lengyelországban 3,5 százalékos növekedést jósol az idei, háromszáz oldalas EBRD-jelentés.

Az idei első félévben a szűkebb közép-európai térség egészében lassult a növekedés, különösen Magyarországon, Lengyelországban és Szlovéniában - áll a Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2005) címet viselő elemzésben.

Az olaj meredek drágulása ellenére a térségben lassul az infláció, az EBRD szerint az idén átlagosan 3,3 százalékos lesz a tavalyi 4,3 százalék után. Ebben elsősorban a magyarországi, a lengyelországi és a szlovákiai pénzügy-politikai szigor tükröződik. Magyarországnak 2005-ben 3,8 százalékos éves átlagos inflációt jósol a tavalyi 6,8 százalék után az EBRD.

Ugyanakkor hazánké a legnagyobb államháztartási hiány a térségben, és az EBRD előrejelzése szerint ez idén el fogja érni a GDP-érték 6,0 százalékát.

A nettó külföldi működőtőke-befektetések (FDI) értéke a közép-európai és balti új EU-gazdaságokban az EBRD adatai szerint tavaly - az előző évhez képest csaknem megkétszereződve - elérte 16,3 milliárd dollárt, és az idén 24,4 milliárd dollárra emelkedik tovább. Mindegyik térségbeli országban növekedni fog 2005-ben a közvetlen külföldi befektetések nettó értéke, az EBRD szerint Magyarország az egyedüli kivétel. Ugyanis az elemzés számításai alapján hazánkban az ilyen új befektetések értéke a tavalyi 3,653 milliárd dollár után 2005-ben csak nettó 3,5 milliárd dollár lesz.

Csehországban ugyanakkor több mint megkétszereződik (a 2004-es 3,917 milliárd dollárhoz képest 2005-ben 8,5 milliárd dollárra nő) az idén a nettó új működő tőke beáramlása; ez a legmagasabb előrejelzett összeg a térségben.

Az országcsoportba 1989 óta összesen 163,07 milliárd dollárnyi működőtőke érkezett; ez 2235 dolláros fejenkénti átlagot jelent. Ez utóbbi átlagból kiemelkedik Csehország és Magyarország, 4080, illetve 3693 dolláros fejenkénti FDI-értékkel.