Almunia: az államháztartás a "sötét oldal"

Az euróövezeti csatlakozásra úgy kell felkészíteni a gazdaságot, hogy a lehető legtöbb előnyt tudja majd kiaknázni abból; a felkészülés kulcsa a maastrichti kritériumok legfegyelmezettebb betartása, hangoztatta Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyekért felelős tagja.

Az euróövezeti csatlakozásra úgy kell felkészíteni a gazdaságot, hogy a lehető legtöbb előnyt tudja majd kiaknázni abból; a felkészülés kulcsa a maastrichti kritériumok lehető legfegyelmezettebb betartása, hangoztatta Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyekért felelős tagja pénteken Brüsszelben azon a konferencián, amelyet a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és az ICEG független gazdasági elemző intézet rendezett.

Baráth Etele, az európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter a témáról magyar újságíróknak nyilatkozva kijelentette, készíthető olyan - az euóövezeti belépés kritériumainak teljesítésére kidolgozott - konvergenciaprogram, amely lehetővé teszi az uniós ajánlások teljesítését. A bizottság legkésőbb december elején várja Brüsszelbe az aktualizált programot.

A makrogazdasági helyzetet az előző nap nyilvánosságra hozott kétéves bizottsági előrejelzés tükrében bemutatva Almunia úgy vélte: Magyarországon jók a növekedési kilátások, a 4 százalékot közelítő érték közel kétszerese az uniós átlagnak, ami azt is jelzi, hogy az uniós felzárkózást is segíti. Pozitív emellett a növekedés összetétele is. Jók az inflációs kilátások is az uniós átlaghoz képest, az átlagos áremelkedés jövőre 2 százalékra eshet, állapította meg Almunia. Elmondta: a munkapiacon a helyzet még kedvező, a foglalkoztatás nő, bár a munkanélküliség aránya nagy.

A biztos megemlítette: a magyar az egyik legnyitottabb gazdaság, az export 60 százalékos GDP-részesedése jó szerkezetet jelent. A termelékenységi szint ugyan az európainak még csak 65 százaléka, de az új tagországok között a második legmagasabb.

A "sötét oldalt" Almunia véleménye szerint az államháztartás jelenti, ahol a legfontosabb feladat szerinte a pénzügyi konszolidáció fokozása. A bizottság előző napi előrejelzései szerint a magyar deficit jövőre és 2007-ben is tovább nő, és két év múlva elérheti a bruttó össztermék (GDP) 6,9 százalékát. Almunia elmondta: ha nincs gazdaságpolitikai váltás, a helyzet romlani fog a brüsszeli prognózis szerint.

Megerősítette: még mindig lehetséges olyan stratégia kidolgozása, amelynek nyomán tartható a 2010-es eurócsatlakozás, és nem akadályozza a növekedési, szociális és környezetvédelmi célok teljesítését sem. Mint mondta, a tagországok illetékessége az, hogy döntsenek a csatlakozás tervezett dátumáról: ilyen célkitűzésre szerinte mindenképpen szükség van, ugyanakkor "fontosabb a cél betartása annál, hogy melyik évet választják".

Emlékeztetett arra, hogy minderről Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel is beszélt a legutóbbi állam- és kormányfői EU-találkozó idején. - Úgy gondolom, ő tökéletesen érti aggodalmaimat és közléseimet - tette hozzá a konferencia helyszínén rögtönzött sajtótájékoztatóján.

Az euróövezetbe lépés az új tagországok számára kötelezettség is, és nagy kihívás is, emelte ki. Rámutatott: nagyon alaposan fel kell készíteni arra a közvéleményt is, hogy ismerje az előnyöket, ne féljen a következményektől. A felkészülésben szereplők, köztük a kormány részéről egyértelmű elkötelezettségre, nyílt és jól meghatározott stratégiára van szükség, emelte ki.

Magyarországon a választások utántól 2009-ig, az euróérettség bizottsági értékelésig még lehetséges teljesíteni a célt, ha a kidolgozandó stratégia megfelelő, a politikai elkötelezettség szilárd, és a konvergenciaprogramot a realitásokhoz igazítják.

A témával kapcsolatos bizonytalanságokat a lehető leghamarabb meg kell szüntetni, az eurócsatlakozás céldátumát nem helyes több ízben mozgatni, a stratégiát az egész társadalomnak támogatnia kell, hangoztatta.

Kérdés kapcsán arra is kitért, több oka is lehet annak, hogy az uniós és a tagországi prognózisok, statisztikák eltérnek. Előfordulhat például, hogy a kormány már olyan intézkedésekkel is számol, amelyeket még nem jelentettek be hivatalosan, és a bizottság így nem vett figyelembe. Másfelől a kormányok időnként igyekeznek "voluntarizmust" vinni számításaikba, említette meg, hozzátéve, hogy általában a bizottsági előrejelzések közelebb vannak a valósághoz, mint a tagországokéi.

A sajtónak Almunia megerősítette, uniós fórumokon több tagország már "felvetette azt, hogy a bizottság részéről lehetőség van az uniós támogatások részleges felfüggesztésére". Nem árulta el, mely országokról van szó, és arra a kérdésre sem válaszolt, mikor érezheti a bizottság elérkezettnek az időt egy ilyen jellegű kezdeményezés meghozatalára. A bizottság eddig nem döntött még ilyenről - szögezte le.

Baráth Etele úgy vélte, Almunia összefoglalója ezúttal mértéktartóbb, pozitívabb volt a korábbiaknál. A biztos szerinte reális, a legtöbb területen pozitív képet adott a magyar gazdaság helyzetéről, és csupán két területen, köztük az államháztartási deficit terén nyilatkozott negatívan.

A bizottság is tudatában van ugyanakkor annak, hogy a deficit beruházásra, fejlesztési célokra költött pénz, a versenyképességet, az ország és az unió helyzetét érinti. A bizottság részéről a türelem megvan, az pedig jogos elvárás, hogy amit a magyar vezetés eldöntött, teljesítse is - nyilatkozott Baráth Etele.