Sebességbe kapcsolnak a sztrádaépítők

A következő 13 hónapban kétszer annyi autópálya és autóút átadását ígéri a kormány, mint amennyi az utóbbi négy év során gazdagította az ország úthálózatát. Az [origo] összegyűjtötte, hol, mennyi autópálya épül. Legkorábban, M0-ás gyűrű M5-ös autópályát a 4-es főúttal összekötő és az M5-ös autópálya Kiskunfélegyháza és Szeged közötti szakasza készül el. Utánanáztünk annak, is, hogy mibe kerül Magyarországon egy kilométer korszerű autópálya.

Egy kilométer gyorsforgalmi út megépítése Magyarországon 0,9-1,6 milliárd forintba kerül a Nemzeti Autópálya Rt. szakembereinek számításai szerint, ha kizárólag az útpálya építését vesszük figyelembe. Az építkezés költségei azonban ennél jóval többet tesznek ki.

Gyakran hasonlítják össze a magyarországi és a horvátországi sztrádaépítést, mondván dél-nyugati szomszédunknál gyorsabban és olcsóbban épül az úthálózat. A horvát építkezések gyorsasága nehezen vitatható, az építkezés költségei azonban ott sem alacsonyabbak. Horvátországban az útpálya kialakítása átlagosan 1,5-1,9 milliárd forintba kerül kilométerenként, a teljes építkezés költsége pedig hozzávetőleg 2,7 milliárd forintra jön ki kilométerenként. Így a sztrádák ott sem épülnek olcsóbban, mint nálunk.

Magyarországon ugyanis csak a 26,6 méter koronaszélességű, középen elválasztott kétszer két sávos, leálló sávval épített út számít autópályának. Az előírtnál nem lehet nagyobb a kanyarok íve, s az emelkedők nagysága sem. Hazánkban a sztrádaépítések előtt kötelező régészeti feltárását végezni és nagyon szigorúak a környezetvédelmi előírások is, míg számos környező országban erre kevesebb figyelmet fordítanak.

Idehaza a sztrádaépítéshez hozzátartozik a nagykapacitású informatikai gerincvezetékek lefektetése is. A magyarországi sztrádaszakaszokon gyakran épülnek hidak, csomópontok, felüljárók, vadátjárók. Az útépítéshez szükséges ásványokat csak bányából termelhetik ki. A lelőhelyek pedig gyakran messze vannak az építkezés helyszínétől.

Sok függ a talajtól

Az építési költségek országon belül is nagymértékű eltérést mutatnak. Az M5-ös folytatásaként készülő 48 kilométer hosszú Kiskunfélegyháza-Szeged szakaszé például 1,8 milliárd forint kilométerenként. Az M7-es 25,7 kilométer hosszú Ordacsehi-Balatonkeresztúr szelvénye viszont kilométerenként 2,42 milliárd forintból épül. Az M0-ás keleti szektorának a megépítése még ennél is drágább: az M5-ös és a 4-es főút közötti 12,7 kilométer pályahossz ugyanis kilométerenként 2,66 milliárd forintból készül el. Az építési kiadások ekkora különbségét elsősorban a talajviszonyok jelentős eltérése magyarázza. Például lápos területen többször annyiba kerül az építkezés, mint a dombokkal tarkított, de stabil talajszerkezetű vidéken.

Az útépítési díjakat az is jelentősen befolyásolja, hogy milyen finanszírozási formában épül az útvonal. A legolcsóbb, ha a költségvetésből vagy a kormányzat által felvett olcsó hitelből fizetik az építkezés költségeit. Magyarországon azonban az esetek zömében építési vállalkozók finanszírozzák - általában drága hitelből - a beruházásokat és a költségeket csak utólag egyenlíti ki a kormány. Ez pedig becslések szerint legalább 20 százalékkal drágítja az útépítést.

Barsi Szabó Gergely - Giczi József