Kamatot emelt az EKB, drágul a devizahitel

Megemelte az irányadó alapkamatot az  Európai Központi Bank. A döntéssel az unió központi bankjának alapkamata 2,25 százalék lett. A 2003 nyara óta változatlan 2 százalékos alapkamat megemelésére az utóbbi hetekben számos jel utalt. Az OECD ugyanakkor óv attól, hogy a gazdasági növekedés élénkítésére az EKB kamatemelés-spirálba kerüljön.

Az Európai Központi Bank (EKB) jövőre további 0,5 százalékkal növeli, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) viszont még sokáig szinten tartja kamatait - vélik magyar pénzügyi elemzők. Szerintük ugyanis a befektetők kockázatvállaló készsége továbbra is erős marad.

A piaci szereplők már régóta számítottak az EKB kamatemelésére - állítja Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Szerinte az eurózóna 9-10 hónapja 2 százalék feletti inflációja már régóta szükségessé, az utóbbi hónapokban tapasztalható gazdasági élénkülés pedig lehetővé tette a kamatemelést. Így a kamatemelés úgy fogja vissza az inflációt, hogy közben nem csökkenti alacsony szintre a gazdasági fejlődést.

Török Zoltán arra számít, hogy az EKB jövőre az első és a második félévben további 0,25-0,25 százalékkal emeli irányadó kamatát. Szerinte az MNB ugyanakkor még sokáig a jelenlegi 6 százalékos szinten tartja az alapkamatot. Az elemző úgy véli, hogy az MNB Monetáris Tanácsának következő döntése a kamatszint mérséklése lesz, ám erre a lépésre nagyobb eséllyel számíthatunk jövő év második felében, mint az elsőben.

A Raiffeisen Bank szakértője szerint ugyanis a devizahitelek iránti, jelentős hazai kereslet és a derivatív piacok kiegyensúlyozó szerepe miatt, nem várható akkora forintgyengülés, ami annyira megemelné a hazai inflációt, hogy a jegybanknak kamatemeléssel kelljen azt ellensúlyoznia.

Nemzetközi tőkepiaci tapasztalatok alapján, a jegybanki kamatemelések, nem feltétlenül növelik a hosszú futamidejű kötvények kamatait - véli Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető elemzője. A magyarországi állampapírok külföldi tulajdonosainak többsége 5-10 éves kötvényeket vásárolt, ezért hozamelvárásait a hasonló futamidejű eurókötvények kamataihoz igazítja, tehát nem növeli érdemben.

Az OTP Bank szakértője szintén 0,50 százalékos kamatemelést vár jövőre az EKB-tól, ám arra számít, hogy sokáig 6 százalék marad magyarországi alapkamat. Vojnits Tamás úgy véli, hogy több tényező is bizonytalanná teheti előrejelzését. Közülük legkorábban, a tervezett privatizációs bevételek elmaradása növelheti meg a költségvetés finanszírozási igényét és ösztönözheti a jegybanki vezetőket arra, hogy kamatemeléssel ellensúlyozzák az így kialakuló fotintgyengülést.

Londoni elemzők: az EKB-emelés fokozza a nyomást az MNB-re

Az euróövezeti jegybank (EKB) csütörtöki kamatemelése a szükséges kockázati kamatprémium szűkülése miatt fokozza az MNB-re nehezedő szigorítási nyomást, mondták londoni feltörekvő piaci elemzők, akik fél-egy százalékpontos magyarországi kamatemelést valószínűsítenek 12 hónapos távlatban.

Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni feltörekvő piaci elemzője az EKB 0,25 százalékpontos csütörtöki kamatemelése után azt mondta: a magyar gazdaság állapota jelentős kamatfelárat tesz szükségessé az euróövezeti kamatszint felett. Jóllehet a magyarországi reálkamatszint viszonylag magas, 2,50-3 százalék közötti, az EKB-kamathoz mért nominális különbség "valószínűleg nem elégséges ... és most még szűkült is", mondta a londoni elemző.

Sampson szerint bár nem indokolt, hogy az eurójegybank kamatemelése "óriási hatást gyakoroljon" a magyar kamatra, az EKB lépése "nem segíti" az MNB-t, mert a jelen helyzetben nagyon fontos a kamatkülönbség megőrzése viszonylag magas nominális és reálkamatszint fenntartásával.

A kockázati-prémium fenntartása érdekében az MNB még emelhet is az alapkamaton

Az EKB kamatemelése ezért újabb nyomásgyakorló tényező az MNB kamatpolitikáján, bár a magyar kamatemelés időzítésében más, főleg árfolyam- és költségvetési tényezőknek is szerepük lesz, mondta az HSBC londoni elemzője. Juliet Sampson szerint a ház 0,50-1,00 százalékpont közötti MNB-kamatemeléssel számol a következő egy évben.

Michal Dybula, a BNP Paribas térségi elemzője azt mondta, hogy a cég már a jövő évi választások előtt fél százalékpontos kamatemelést várt Magyarországon. Dybula szerint mind az EKB, mind az amerikai Federal Reserve részéről további szigorítások várhatók, amelyek miatt akár jelentősen is csökkenhet a magyar folyó hiány finanszírozásához szükséges portfolió-beáramlás. Arra a kérdésre, hogy ennek alapján a jövő év végén milyen MNB-kamatszintet vár, a BNP Paribas térségi szakértője azt mondta: "a derűlátó forgatókönyv" a 6,50 százalékos alapkamat.

Londoni befektetési házak feltörekvő piaci elemzései már az EKB előzetesen biztosra vett csütörtöki kamatemelése előtt azt jósolták, hogy az MNB a szigorodó európai és amerikai monetáris környezetben előbb-utóbb maga is kamatemelésre kényszerül a portfolió-befektetők által megkövetelt kockázati prémium fenntartása végett.

Barsi Szabó Gergely - Giczi József