Bérlakás-hitelprogramot indít a kormány

Bérlakás-hitelprogramot indít a kormány, hogy a jelenlegi sovány, kilencszázaléknyi bérlakásállományt 15 százalékosra emelje. A tulajdoncentrikus közgondolkodás akadálya lehet a bérlőrendszer kialakításának.

A Sikeres Magyarországért Hitelprogram keretében bérlakás-hitelprogramot indít a kormány. Ennek oka: hazánkban az egykori, hatalmas tanácsi állomány eltűntével a bérlakások aránya mindössze kilenc, míg a nyugat-európai átlag negyven százalék. Nálunk az önkormányzatok a bérlakások összesen öt százalékával rendelkeznek. Ez megköti a kezüket, ha szociális lakáspolitikát folytatnának. A helyzet azzal is jár, hogy sokan azért nem tudnak a munkalehetőség után költözni, mert nincs hová, nincs megfelelő bérlakás. A kormány célja, hogy 15 százalékra emelje a bérlakások arányát - írja a Népszabadság.

A kabinet elképzelései szerint ez három módon történhet meg: építéssel, vásárlással vagy már meglévő ingatlan átalakításával. Az önkormányzatok alacsony kamatozású - 4,5-4,7 százalékos -, hosszú lejáratú, legfeljebb 25 évre szóló hitelt vehetnek föl a lakásállomány bővítésére. Ezt az MFB finanszírozza 60 milliárd forinttal. Ezzel a módszerrel, becslések szerint 10-12 ezerrel bővülhet a bérlakásállomány. A hitelek igénybevételéhez 10 százalék önerőre van szükség, ám a kormány úgy döntött, hogy a kétezer főnél kisebb települések esetén, elég az öt százalék. A hitelfelvétel nagysága limitált, például vásárlás vagy építés esetén 15 millió forint.

Az elképzelések szerint a program már januárban indulhat. A kérdés az, mennyire veszik majd igénybe az önkormányzatok. Szakemberek szerint az igény megvan, s megvolt már a Fidesz-kormány idején is, amikor szintén volt egy hasonló jellegű lehetőség. Akkor a forrásokhoz képest túl nagy volt az igény és az elbírálás során feltűnt, hogy a Fidesz által vezetett települések felkészültebben nyújtották be pályázataikat, mint más önkormányzatok.

Gond, hogy minden más támogatási rendszer a tulajdonszerzést preferálja, s a tulajdon iránti igény is eluralkodott a közgondolkodásban. Abban az esetben pedig, ha a lakás bérleti díja megközelítőleg is hasonló nagyságrendű, mint például egy ugyanakkora lakás törlesztő részlete, akkor az emberek a lakásvásárlást részesítik előnyben.

Gondot okozhat az is, hogy ma csak kevés település képes vállalni ilyen hosszú időtartamra az eladósodást, nem beszélve arról, hogy a lakástörvényt és a hozzá kapcsolódó rendeleteket évente többször is módosítják. Az aggályokra megoldást jelenthet a program többi, még csak tervezett eleme. Ezek egyike a bérlőknek elővásárlási jogot adna a lakások megvételére, s ehhez állami támogatást. Ennek fedezete lenne a bérleti díj.

A program tervezett eleme, az állam lakbértámogatást nyújt - hogy legyen lakó a piaci alapú bérlakásban -, míg az önkormányzatok építési telek kijelölésével szállhatnak be a rendszerbe. Az utolsó programrész, a tervek szerint a kistelepülések bérlakás-vásárlásainak, illetve építésének támogatása. Ennek során, az állam a beruházás 80 százalékáig nyújtana vissza nem térítendő támogatást.

Annak, hogy e hitelprogramnak csak az első elemét fogadták még el, költségvetési okai vannak. E programelem viszonylag kockázatmentesen vállalható.

A rendszerváltást követő, első öt évben 413 ezer bérlakást adtak el a 703 ezres állományból. Az évtized második felére a folyamat lelassult: 1995-2000 között összesen 104 ezer lakást értékesítettek az önkormányzatok.

Tíz év alatt negyedére csökkent az önkormányzati lakásvagyon, ami 2003-ra, az ország teljes lakásállományának már csak 4,3 százalékát tette ki. Az értékesítés nem fejeződött be. A lakbérek a működési költségeknek alig harmadát fedezik, így az önkormányzatok igyekeznek túladni rossz minőségű bérlakásaikon.

A bérlakásállomány eladásával az önkormányzatok, becslések szerint csaknem 800 milliárd forintnyi értéket mozgattak meg. Jó helyen lévő, jó minőségű lakások esetében - ilyen az állomány ötöde - 10-12 évnyi átlagjövedelemnek megfelelő értékgyarapodás jelentkezett, a többnyire benn lakó kedvezményezetteknél. Az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint a lakásokat átlagosan a forgalmi érték 27 százalékáért adták el. A vételár egy részét még ma is törlesztik a lakók.