Idén borult a korai magyar euró

Minden eddiginél messzebbre került az EU közös valutájától Magyarország. Miután a kormányzat kreatív könyvelése megbukott az Eurostatnál, mindenki magyarázkodni kezdett, azt azonban továbbra sem látni, hogyan szabadulunk meg a hatalmas államháztartási hiánytól. A kormány kis megingásokkal 2010-et tekinti csatlakozási dátumnak. A szomszédok közül lassan mindenki belép az euró előszobájának számító ERM 2-be.

A 2005-ös év végén még mindig bizonytalan, hogy mikor lesz Magyarországon euró a fizetőeszköz. Az ország 2004-es EU-csatlakozása előtt felmerült az igen ambiciózus 2007-es csatlakozási év, ez az ötlet azonban gyorsan köddé vált, a gazdaság reális állapotainak láttán. Draskovics Tibor pénzügyminiszter tizenhárom nappal Magyarország uniós csatlakozása után bejelentette: 2008-ra teremthetőek meg azok a gazdasági feltételek, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyarok 2010-ben lecseréljék a forintot.

A 2010-es euró bevezetéshez azonban 2008-ra minden maastrichti kritériumnak - az államháztartási hiány, és az államadósság szinten tartásának, a megfelelően alacsony inflációnak, az alapkamat csökkentésének - teljesülnie kell. Az ország csak ekkor kezdheti el az euró előszobájának számító ERM 2-t, amellyel végleg az euróhoz igazítják a nemzeti valutát. Ha az ERM 2 két éven keresztül gond nélkül működik, elméletileg jöhet az euró.

A 2010-es bevezetés tehát valójában 2008-as teljes készültséget jelent. Járai Zsigmond jegybankelnök tette szóvá - és teszi azóta folyamatosan - hogy a 2008-as felkészüléshez azonban túlságosan költekező az állam. "Ha nem térünk át a mainál sokkal fegyelmezettebb jövedelem-, államháztartási és általában gazdaságpolitikára, nem tudjuk bevezetni 2010-ben az eurót" - fogalmazott a jegybankelnök még 2004 novemberében. Járai 2005 őszén már azt mondta: lehetetlen a 2010-es euró-bevezetés. De hogyan lett ennyire pesszimista a korábban sem túl derülátó jegybankelnök?

A kulcs az államháztartás reformja

A 2005-ös évben mindenki az államháztartási reformról beszélt, tenni azonban viszonylag keveset tettek az ügy érdekében. A képlet roppant egyszerű: a gazdasági szakemberek szerint át kellene alakítani azokat a nagy rendszereket: egészségügy, oktatás, nyugdíjrendszer, amelyek eddig működésképtelen pénznyelőkként fékezték az ország gazdasági fejlődését. Hiába pörög a gazdaság akkor, ha az ebből származó bevételeket aztán olyan rendszerek életben tartására fordítanak, amelyek jelen formájukban csak koloncot jelentenek.

Egyelőre marad a forint

A politikai bátorság azért hiányzik, mert a "szent tehenek" legyilkolása, és átalakítása túl sok választót érintene igencsak kiélezett politikai helyzetben. Mindkét oldal számára sokkal egyszerűbb rövid távú, populista tevékenységgel operálni, mint a sok áldozattal járó, de hosszú távon elkerülhetetlen reformokat beindítani. Minél tovább halogatja az ország ezeket az intézkedéseket, annál fájdalmasabbak lesznek - vélik a gazdasági szakértők.

Bokros Lajos volt pénzügyminiszter márciusban figyelmeztetett, hogy az euró 2010-ben csak akkor vezethető be, ha az ország 2007-re teljesít minden, az EU által támasztottt követelményt, és 2008. január elsejétől elkezdi az ERM 2-t. Bokros szerint mindenképpen kisebb költségvetésre van szükség, hogy mindez teljesülhessen. A volt pénzügyminiszter szerint ehhez mindenképpen államháztartási reformra van szükség.

Szeptemberre már Veres János jelenlegi, valamint Bokros Lajos, Draskovich Tibor, László Csaba és Vargha Mihály volt pénzügyminiszterek közösen sürgették egy konferencián az államháztartás mielőbbi reformját. Az időközben felvetett adócsökkentési javaslatok kapcsán a pénzügyminiszterek kijelentették: csak akkor csökkenthető az adórendszer, ha a kiadási oldalt is gyökeresen megreformálják.