Július
Az ÁPV Rt. július 21-én úgy döntött, 46,76 milliárd forintért a svájci Swisscom Broadcast AG. veheti meg az Antenna Hungária Rt részvényeinek háromnegyedét. A döntés következtében ősszel az Antenna Hungária részvényei is eltűntek a Budapesti Értéktőzsdéről. A részvényesek azonban a privatizációnak köszönhetően, 10 hónap alatt 40 százalékot megközelítő hozamhoz juthattak A legjelentősebb csomagot birtokló Rahimkulov család haszna 3 milliárd forintnál is nagyobb lehetett.
Augusztus
Tíz éve, 1995. augusztus 10-én vezették be a Budapesti Értéktőzsdére a legnagyobb magyar pénzintézet, az OTP Bank részvényeit. Akkor 1200 forintos áron indult meg a kereskedés a bankpapírral. Aki a bevezetés napján vásárolt belőlük 10 év alatt részvényenként 3376 forint osztalékot kapott, befektetése pedig ma 77 500 forintra nőtt. A pesti jegyzett részvények közül egyikkel sem lehetett ilyen magas profitot elérni.
Az ÁPV Rt. augusztus 26-án döntés nélkül zárta le a Malév eladására kiírt pályázatát. Borisz Abramovics, a részvényekért legmagasabb árat kínáló szibériai KrasAir vezérigazgatója hangoztatta, hogy nem olvasztaná be a Malévot a négy másik orosz légitársasággal létrehozott AiRUnionba, ám a kapcsolat azonban új piacokat kínálna, ami 2-5 év alatt jövedelmezővé teheti a Malévot. Elemzők szerint ez esetben a Malév számára lezárulna a csatlakozási lehetőség a Oneworld nevű nemzetközi légi szövetséghez. Fideszes képviselők pedig azt hangoztatták, hogy szükségtelen, pénzügyi szempontból indokolatlan, és kockázatos a magyar légitársaság eladása, sőt még a pénzügyminiszter személyét érintő korrupciós vádak is felmerültek.
Augusztusban tetőzött, de az év többi hónapjában is folyt a huza-vona a MÁV motorvonat-tenderével kapcsolatban. A vasúttársaság több alkalommal is a svájci Stadler céget hozta ki győztesként. A vesztes kanadai-német Bombardier társaság azonban különböző fórumhoz fordult jogorvoslatért.
Szeptember
Szeptember 19-én kiderült, hogy az Európai Unió másképp ítéli meg a költségvetés hiányát, mint ahogy azt a kormány szeretné. A kormány ugyanis működési, az unió viszont privatizációs bevételként értékeli a Nemzeti Autópálya Rt-től a neki átadott, korábban épült gyorsforgalmi utakért a költségvetésbe befolyó összeget. Így az uniós elszámolás szerint nem csak az államháztartási hiány ígért csökkentését nem teljesíti az ország, de várhatóan nagyobb deficit alakul ki, mint egy évvel korábbam.
Az unió ugyan valószínűleg nem bünteti meg ezért az országot, az unió reakciójánál azonban komolyabb veszélyt jelenthet, ha megrendül a befektetők és beruházók bizalma az ország gazdaságában. Ennek előjele, hogy a legnagyobb európai hitelminősítő, a Fitch azóta leminősítette az ország adósságát. Két másik, jelentős minősítő azonban nem lépett. A forint viszont azóta gyengül.
Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor közvetett tulajdonában álló Délhús Rt. szeptember 13-án megszerezte a Pick Rt. részvényeinek több mint 98 százalékát. A részvények mintegy kétharmadát Leisztineger Tamás Arago Rt-jétől megvásárló, a tulajdonrészt a Délhús Rt-nek továbbadó két magánszemélyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összehangolt befolyásszerzés címen 100 millió forintra megbüntette. Az OTP Bank vezére - a pécsi Új-MiZo Rt. és a szegedi Sole Rt. megszerzésével és összevonásával - komoly részesedést szerzett a tejiparban is. Közben több jelentős húsipari és tejipari cég is csődeljárás, vagy felszámolás alatt áll.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa szeptember 19-én, másnaptól 6 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A rendszerváltás óta sohasem volt ilyen alacsony a jegybanki alapkamat. A testület 2004 márciusa óta, 16 alkalommal, összesen 6,5 százalékkal mérsékelte a jegybanki alapkamatot. A szeptemberig havi rendszerességgel megtett lépéseket az infláció kedvező alakulásával indokolták, valamint azzal, hogy a költségvetési és a fizetési mérleg hiányát ellensúlyozza a külföldi befektetők élénk kereslete. A kamatcsökkentés akkori megállását pedig a befektetői hangulat bizonytalanná válásával magyarázzák
Több mint 1,3 milliárd forint büntetést szabott ki szeptember 22-én kartellezés miatt a vidéki útépítéseken dolgozó, 14 társaságra a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa. A testület hasonló okból 600 millió forintra büntetett meg nyolc, a fővárosi építkezésekben résztvevő társaságot. Több vállalkozást is mindkét döntés érinti. A versenytanács azt gyanította, hogy a társaságok, nem csak egyes útszakaszok munkáit, hanem az egész piacot, évekre előre felosztották egymás között. A testület azonban nem tudta bizonyítani gyanúját.