Januártól indulnak a lakáslízing-konstrukciók

Felpezsdülhet az év elején a lakáslízing-piac. Az OTP-SCD Lízing mellé a BG Magyarország, a CIB és a HVB zárkózik fel. A lakáslízing azok számára kínál előnyös konstrukciót, akik nem rendelkeznek kellő nagyságú önrésszel a hagyományos lakáshitelekhez, és kiszorulnak a fészekrakó programból - írja a Világgazdaság.

Indul 2006-ban a magyarországi lakáslízing. Az OTP-SCD Lízing nullaszázalékos önerős lakáslízing-konstrukciója mellett januárban kezdi meg működését a Biggeorge's Vagyonkezelő Rt. kezében lévő BG Magyarország Lízing, míg a CIB Ingatlanlízingnél január közepétől érhetők el az új lakások lízingkonstrukciói. A HVB Leasing január végén-február elején lépne be a képbe, ám a részletekről Magasházi Anikó, az ingatlanlízing-piacon 55 százalékos részesedésű társaság ügyvezető igazgatója egyelőre nem kívánt nyilatkozni.

Sokat sejtető az is, hogy a pénzügyi felügyelet nemrégiben engedélyezte a K&H Ingatlanlízing Rt. pénzügyi vállalkozásként való megalapítását. Igaz, a K&H Banknál a lakáslízing-konstrukció esetleges elindításával kapcsolatban mindössze annyit mondtak: folyamatosan figyelik a piacot, s abban a pillanatban, amikor üzletileg indokolttá válik, megjelennek a termékkel.

A konstrukció általában a Fészekrakó programból kiszoruló ügyfelek ház-, lakásvételének, illetve a magasabb értékű lakások, családi házak vásárlásának finanszírozásában játszhat majd meghatározó szerepet Pusztai László, a CIB Lízing csoport ingatlanfinanszírozási üzletágának vezetője szerint. Tölgyes László, a BG Magyarország Lízing vezérigazgatója úgy látja: a támogatott hitelkonstrukció igénybevételéhez szükséges követelmények kereteiből kilépő ügyfélkör mellett a kevés önerőt felmutatni tudó, ám stabil jövedelmű fiatalok, illetve a tulajdonosi érdekeltségük miatt alacsony havi munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmet igazolni tudó vállalkozói réteg esetében is megoldást jelenthet.

Jellemzően 20 éves futamidőre, 16-20 millió forintos ingatlanok esetén keresték eddig legtöbben ezt a lízingterméket, s 2005. december közepéig 1,8 milliárd forint igénylés érkezett be- mondták érdeklődésünkre az OTP-SCD Lízing Rt.-nél. A bírálat átfutási ideje átlagosan 3-4 hét, ám ez az idén tovább csökkenhet.

Az ügyfelek főként 2 szobás, 50-60 négyzetméter közötti ingatlanokat kívánnak vásárolni, túlnyomórészt Budapesten, de vannak vidéki, elsősorban a megyeszékhelyeken épülőkre vonatkozó igénylések is. A hitelt általában svájci frankban kérik az OTP-SCD Lízing ügyfelei, ennek éves kamata 7,04 százalék. A kereskedelmi bankoknál elérhető deviza-lakáshitelek és az önerő nélküli lakáslízing díja között nincs szignifikáns különbség, a termék előnye viszont az, hogy az ügyfélnek nem kell önerőt felmutatnia az ingatlan megvásárlásához.

A lízingkonstrukció legnagyobb vonzereje az alacsony önerő, hiszen a lakáshitel általában csak a vételár felére elég. A CIB Lízing csoportnál minimum 10 százalékos önerőt kell az igénylőnek felmutatnia, magas bonitású ügyfelek esetén az új lakás finanszírozása akár nulla százalék önerő mellett is elképzelhető. A BG Lízingnél a százszázalékos finanszírozási arány a szerződött partnereik kínálatában szereplő ingatlanok vételénél érhető el - mindeddig már több mint ötezer lakásra szerződtek le fejlesztői partnerekkel -, egyébként 20-25 százalékos önerő megléte esetén nyújtják terméküket, amelyet használt lakás vásárlásánál is igénybe lehet venni.

Igaz, a nullaszázalékos önerő nem azt jelenti, hogy az ügyfélnek nem kell a zsebébe nyúlnia, hiszen az értékbecslés és bírálati díj mellett a szerződéskötési díjjal, a folyósítási jutalékkal, az ügyintézéssel járó költségekkel (közjegyzői díj, földhivatali eljárások) is számolnia kell.